Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1985-02-23
kajával összefüggő legfőbb kérdésekben egységes gon,dolkoddst1 é*cse^ , tűk a kerület lakosainak, dolgozóinak aktív közreműködését. Megcrositct tikai Bizottság tagjainak kerületünkben tett látogatásai alkalmával elhangzottak. A pártszervek és - szervezetek, Józsefváros kommunistái a XIII. kongresszustól a változó körülményekhez igazodó eddigi politika megerősítését, folytatását kérik, és annak következetes végrehajtásához keszek magas színvonalon dolgozva maguk is cselekvőén hozzájárulni. I. GAZDASÁGPOLITIKAI MUNKA A beszámolási időszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az egyensúlyi helyzet megszilárdítása, az életszínvonal megőrzése volt. Gazdasági egységeinknél a hatékonyság növelése, az exportorientáció erősítése, a belföldi felhasználásnak a nemzeti jövedelemnél lassúbb emelkedése jelentette a fő feladatokat. A kongresszus határozatainak végrehajtását szolgáló feladattervünkben a termékszerkezet átalakításának gyorsítását, az alkalmazkodó készség erősítését, a minőségi jellemzők javítását állítottuk gazdálkodó egységeink figyelmének középpontjába. A végrehajtás időszakában a teljesítménnyel arányos bérezés, a kezdeményezőkészség kibontakoztatása, a vállalatok szervezeti rendszerének korszerűsítése, a pártszervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenysége kapott nagy liangf/í súlyt. Az előző, V. ötéves terv vállalati eredményei jó induló alapot teremtettek feladataink teljesítéséhez, de a beszámolási időszakban az előre láthatónál gyorsabban és kedvezőtlenebbül változtak a termelés feltételei, a külső és belső körülmények, s ez a folyamat mind nagyobb erőfeszítést követelt. A kerület gazdálkodó egységei többségükben £*• f megfeleltek a követelményeknek. A pártszervezetek gazdaságszervező, - irányító és - ellenőrző munkájának középpontjában a felsőbb párt- és állami szervek gazdasági jellegű határozatainak helyi végrahajtása állt. H munka eredményeként javult a gazdasági folyamatok előkészítése és elemzése, árnyaltabbá váltak a módszerek. Hatásukra kedvezően változott az általános gazdasági szemlélet, különösképpen a saját belső források feltárása, a legfontosabb kérdésekre való koncentrálás, a határozottabb fellépés a nemkívánatos jelenségekkel szemben. A feladatok megvalósítása közben az irányító pártszervek munkamódszere is fejlődött. A rcszortértekezletek jól segítették az egységes értelmezést és végrehajtást. A kerületi pártbizottság valamennyi fontos gazdaságpolitikai ! 4$./ . kérdésben állást foglalt, véleményt alkotott; feladatainkra érvényes, jól alkalmazható határozataink vannak. A főható! 8®^- I Ságokkal, minisztériumokkal tartott kapcsolatunk erősödött, bár még messze nincs az elvárható szinten. 1. Termelés, szolgáltatás A legutóbbi pártértckezlet óta eltelt időszakban a kerület ipara tovább fejlődött. A VI. ötéves terv végrehaj; tásának negyedik esztendejében a termelés volumene31%-kal haladja meg az 1980. évit. A termelés az állami és a szövetkezeti iparban csaknem azonos arányban növekedett. A termelési volumen növekedésében jelentős a differenciálódás a gazdálkodó egységek között. Legdinamikusabb a növekedés üteme a TAURUS-ban, a Fővárosi Nyomdaipari Vállalatnál, az Orvosi Műszer Szövetkezetben. Kisebb mértékben, de növekedett a termelés a Ganz MÁVAG-ban, a MINO-ban, a Fővárosi Gázmüveknél, a Ruhaipari Szövetkezetben. Csökkent viszont a Gábor Áron Gépgyárban, a Fűrész-Lemez- Hordóipari Vállalatnál, az Április 4. Építőipari Szövetkezetben. A termelés eredményeit mindenekelőtt a körülményekhez való igazodás, a munkaerőhelyzet, az anyagellátás befolyásolta. A profilváltás gondjai elsősorban a Gábor Áron Gépgyárban és az építőipari szövetkezetben éreztették hatásukat. P A termelés ütemessége nem javult, sok a gátló tényező, számottevőek a munkaerő- és az anyagellátási nehézségek. Emiatt gyakoriak a félévi, az évvégi hajrák, nagy a túlórák szánta. A belső szervezeti és irányítási rendszer fogyatékosságai a termelést zavaró, akadályozó tényezőkké váltak, A vállalatok közötti kooperációs kapcsolat nem javult. A minőség javulása nem kielégítő, nem annyira a technikai lehetőségek hiánya, sokkal inkább a figyelem, ;■ a fegyelem és szervezettség fogyatékosságai miatt. Gyakran tapasztalható igénytelenség, a szakmai tisztesség és önérzet 4 5 I ! I 2% I A. V
