Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1975-02-15
___ » M W» ■**"* vagy alig dolgozókat is, de alacsony keresetük legyen, ka színvonalának emelése a munkaügyi tevékenység megvalósítását vizsgálva kerületünkre is érvényesek az 30. évfordulója tiszteletére indult verseny előkészítéséllyen körülmények között nagy probléma volt a középpontjában állott. Rendszeresen vizsgálták a veszországos jellegű megállapítások. ben voltak kezdeményezők pártszervezeteink. Elsősor-IV. ötéves terv elkészítésekor a kapacitások tervezése, teségidők nagyságát. Az elemzések szerint a veszteség- A beruházások szervezésének és kivitelezésének fej- bán a szakszervezetekben dolgozó kommunisták segíta munkaerőhelyzet reális felmérése. Legfontosabb vál- idők nagysága az elmúlt években a teljesíthető munkalődését mutatja néhány nagyobb beruházás határidő ségével, a szakszervezetek megfelelő pártirányításával lalataink többségénél ez sikerrel járt. A Ganz-MÁVAG órák 10 15%-a között mozgott. Ezen belül a munelőtti és a tervezett költségszinten belüli megvalósulása, segítették a verseny szervezését. A kommunisták példaa Minőségi Cipőgyár, a Szikra Lapnyomda, a Pátria kasoktól függő veszteségek nem érik el a veszteség(A Taurus Gumiipari Vállalat acélradiál-abroncsüzeme, mutatása és eredményei nagy hatást tettek a párton-Nyonida, a Hőtechnika Vállalat, a Fővárosi Gázmű- idők felét. A szervezési okok miatti veszteségidők staga Szeszipari Vállalatok Trösztje élesztő üzeme, a Ganz- kívüliekre. Ennek is tulajdonítható, hogy erősödött és vek létszámtervei gondos, realitásokon alapuló tervező nálása azt mutatja, hogy a munkaszervezés fejlesz- MÁVAG felvonó gyáregysége, a TANÉRT debreceni új lendületre kapott, eredményesen fejlődött a szocialista munkára utaltak. Csak 1970 után kezdődött ntérsék- tésében, a belső és külső kooperáció javításában még taneszközgyártó üzeme, a Fűrész-és Hordóipari Válla- munkaverseny. lődni a munkaerő mozgása. 1970-ben az összes foglal- sok a tennivaló. lat ceglédi gyára.) A munkaverseny jelentős mértékben hozzájárult az koztatottak létszámához viszonyítva több mint 30%, Az új termékek meghonosítására koncentrált anyagi üzemek termelési eredményeinek javításához. Az el-1974-ben pedig már csak 20% volt a be- és kilépők és szellemi ráfordítások, valamint a termékstruktúra múlt időszak minden évében 4 5 üzem részesült aránya. Mérséklődött a fizikai munkaerő mozgása is, 6. Üzem- és munkaszervezés, korszerűsítésének kezdeti eredményei a tervidőszak Minisztertanács SZOT Vándorzászló, „Kiváló Váliaez azonban alig enyhítette a gondokat, mivel még műszaki fejlesztés és vidéki ipartelepítés második felében már jelentkeztek. Jelentősen bővült a lat” vagy egyéb kitüntetésben. Ugyancsak jelentősen 1974-ben is 64 000 dolgozóra kb. 30 000 munkahelykorszerű anyagok és technológiák felhasználása, illetve közrejátszott a szocialista versenymozgalom abban is, változtatás jut. Pártunk és kormányunk határozatot hozott, hogy a alkalmazása (Taurus, Minőségi Cipőgyár, Állami hogy a kerületi vállalatok „R” alapja az elmúlt négy A X. kongresszus megerősítette azt az elvet, hogy a hatékonyság növelésének egyik legfontosabb eszköze- _ Pénzverő, Hőtechnika Építő- és Szigetelő Vállalat). év során megduplázódott, szocialista társadalom építésével összhangban rendsze- ként a vállalatoknak részletesen kidolgozott munka-és A műszaki fejlesztés és a beruházások területén az A vállalatoknál a munkaverscnymozgalom minden resen emelkednie kell a dolgozók életszínvonalának, intézkedési tervek alapján alapvető és tartós javulást elképzelések gyorsabb megvalósításának legfőbb aka- formája fellelhető, azonban ezek közül a szocialista A munkások (különösképpen az állami nagyüzemek- kell elérniük az üzem-és munkaszervezésben. dálya a kivitelező vállalatok túlterheltsége, a kivitelezés brigádmozgalom a legjelentősebb. A brigádok száma ben dolgozó munkások) keresete a IV. ötéves terv első A kidolgozott vállalati szervezésfejlesztési progra- számos minőségi problémája, a beruházásokkal kap- 12.5%,-kai, a brigádok összlétszáma pedig 16%-kal éveiben — az életszínvonalra vonatkozó fenti alaptétel mok eltérő színvonalúak. A vállalatok és szövetkezetek csolatos sok bizonytalanság és időveszteség, a beruhá- növekedett. Jelenleg 2546 brigád dolgozik 29 542 tagmegvalósítása mellett viszonylag kisebb mértékben többségénél csupán a szervezés kibontakozási szaka- zási ármozgás volt. gal. A párttagok létszámarányuknál jóval nagyobb emelkedett. A vállalatok többsége a nyereség rendsze- száról beszélhetünk. A szervezési osztályok, csoportok, Iparvállalataink vidéki telephelyei a beszámolási idő- mértékben vészének részt a versenyben. Az aranykoszores növekedése mellett sem volt képes a megfelelő bizottságok főleg az utóbbi években jöttek létre. szakban erőteljesen fejlődtek. Tíz vállalatunknak van rús brigádok száma több mint kétszeresére, a vállalati nominálbéremelésére. Általános hiány van szervező szakemberekben. A vál- egy vagy több vidéki gyára vagy gyáregysége. A fejlesz- „kiváló brigádok” száma pedig ötszörösére emelkedett Az 1972. novemberi KB-határozat alapján az állami lalatok belső mechanizmusainak tökéletesítésében tör- lés ütemét ebben az időszakban is elsősorban a buda- (38 brigád). Négy évvel ezelőtt még nem volt a kerületipar munkásainak és művezetőinek bérét központi tént előrelépés. pesti munkaerőgondok szabták meg. ben ágazati kiváló brigád, 1974-ben már 7 ilyen brigád bérintézkedéssel rendezték, amely a kerületi állami A vállalatok kidolgozták szervezésfejlesztési koncep- A vidéki ipartelepítés eredményeit kisebbítik azok a működött. Versenyvállalásaik elsősorban a minőség iparban 45 000 fizikai dolgozót érintett, és mintegy cióikat (munkaszervezés, üzemszervezés, ügyvitel- hibák, amelyek a területi koordináció hiányosságaiból javítására irányultak, és a főbb gazdasági feladatokhoz 70 millió forint értékű béremelést jelentett. A központi szervezés, vállalatszervezés, komputerizálás stb.), de a fakadnak, és amelyek feszültséget okoznak a budapesti kapcsolódtak. A társadalmi és gazdasági vállalások bérintézkedést a kerület üzemeiben a párthatározat- kezdeti lendület után némi megtorpanás is tapasztal- vállalatok és a helyi szervek között. Ez utóbbiak figyel- egyensúlyban voltak. nak megfelelően hajtották végre. Ez lényegesen közre- ható. Most alakul ki az a káderállomány, amely képe^ .Amén kívül hagyják a munkások teljesítményszintjét és A szocialista brigádmozgalom jelentős hatást gyakojátszott abban, hogy az utolsó négy év során a mun- lesz végrehajtani e feladatokat, és most változik a veze- 11 munka minőségét, azt kérik, hogy az új gyárak bér- rolt az üzemek közéletére. A Ganz-MÁVAG-ban, a kások átlagbére 28—30%-kal, az összes dolgozóé tők szemlélete is olyan irányban, hogy ne csak enged- színvonala gyorsabban érje el a budapesti vállalatok Taurus Gumiipari Vállalatnál a brigádok jelentős köz-25%-kal növekedett. jék, hanem igényeljék azt a vezetési stílust, amely a munkásainak bérszínvonalát. Közismert, hogy a buda- véleményformáló tényezővé váltak. A szocialista brigád E jelentős előrelépés ellenére még nincsenek meg- termelési, szolgáltatási, irányítási, ellenőrzési folyama- Pesl1 vállalatok komoly anyagi áldozatokat hoztak a vezetői tanácskozások (általában évenként szervezik) oldva a helyesebb és társadalmilag is elfogadhatóbb tokát összefüggésükben, kölcsönhatásukban, komp- vidéki ipartelepítéssel kapcsolatban, jogosan igényel- a vállalatok kiemelkedő eseményei, jövedelmi viszonyok. Ugyanakkor nem várhatjuk azt, lex módon vizsgálja. A rendszerszemléletű szervezési hető tehát, hogy a helyi szervek nagyobb segítséget A politikai-szakmai továbbképzés a brigádélet szerhogy a kialakult aránytalanságokat rendszeresen köz- tevékenység, a cél-eszköz kapcsolatok figyelembe- nyújtsanak az „egyenlő munkáért egyenlő bért” helyes vés részévé vált. A X. kongresszus után jobban előtérbe ponti beavatkozással oldják meg. Minden pártszerve- vétele, mindenekelőtt pedig az emberi relációk számi- elvének érvényesítéséhez. került a kulturális és politikai tevékenység, nőtt a dolzet, szakszervezet és a gazdasági vezető feladata, hogy tásba vétele és alakítása terén ma még sok a tennivaló. gozók olvasókedve, a brigádok együttes színházlátoa helyi eszközök felosztásánál enyhítsék, majd oldják A pártszervezeteknek is teljesebben kell betölteniök gatása, kulturális rendezvényeken való részvétele, bár meg a káros feszültségeket, a munka szerinti diíferen- katalizáló, ösztönző szerepüket. Annál is inkább, mert A szocialista munkaverseny és brigádmozgaloni ebben még sok a formális elem. ciálás elhanyagolása nélkül. még messze vagyunk attól, hogy mindenki öntevékeny Az eredmények nem homályosílhatják el azt a tényt, A vállalatok a munka szerinti elosztás elvének foko- racionalizálója legyen munkájának. Sokszor tapasztal- A kerületi pártbizottság, az üzemi, vállalati pártszer- hogy a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetősézottabb érvényrejuttatása érdekében korszerűsítették ható még csendes ellenállás a szervezők munkájával vezetek gazdasági céljaink elérését azzal is segítették, geket számos helyen még korántsem használták ki megnormaalapjaikat, a fizikai dolgozók mind nagyobb szemben is, különösen ha több osztályt, területet érint *108y bővítették, terjesztették a gazdasági-politikai is- felelően. Ennek megvannak a maga objektív okai is: százalékát vonták be — a munkanorma alapján — a e munka, vagy ha személyi konzekvenciái várhatók. mereteket, megteremtették az aktivitás fokozásának fel- például a létszámgondok miatt sok esetben a brigádok teljesítménybér-formába. A normakarbantartási mun- A beruházások és a műszaki fejlesztési elképzelések tételeit. Különösen a XI. kongresszus és a felszabadulás tagjait más-más üzemrészben, munkakörben, műszak-34 3* 35 • I M/l [ i ••• ...& 0 . . a. ... ------------------------------------—---———--- 1 ^------- _----------------—
