Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1975-02-15
► tisztességtelen, aránytalanul magas hasznot húzó, spe- kával szemben is. Ugyanakkor egyes helyeken eltűrték színvonalban is meglátszik. Ugyanakkor nem lépett fel (M-L Esti Egyetemre, M-L Esti Középfokú Iskolára , kuláns elemekkel szembeni erélyesebb eljárást. saját üzemük, vállalatuk nyeresegnöveles céljából folyelég hatásosan a kihívó életmód, a presztízsfogyasztás Vezető-továbbképzőkre.) Erre utal az a tény, hogy míg ! Dolgozóink egyetértettek a szocialista demokratiz- tatott árfelhajtó tevékenységét, még a kommunisták ellen. 1970-ben az M-L Esti Egyetemre felvett hallgatóknak 1 más fejlesztésének szükségességével. A végbement fej- sem léptek fel erélyesen a vállalati manipulációk ellen. Pozitív tényként állapítható meg, hogy a kispolgári- csak 29%-a, addig 1974-ben több mint 50%-a végzett lődést azonban az állami életben végrehajtott szerke- A közgazdasági összefüggések meg nem értése mutatság kritikája egyre kevésbé szűkül le a szerzésvágy, a korábban M-L Esti Középfokú Iskolát, zeti változtatások, az alkotmány módosítása ellenére kozott a bér- és jövedelmi kérdések megítélésében is. harácsolás bírálatára. Egyre többen ismerték fel, hogy A beszámolási időszakban a kerületben dolgozó sem tartották kielégítőnek. Továbbra is sok kifogás Elvben elismerték a differenciált bérezést, a gyakorlata kispolgáriság veszélyesebb jellemzői a politikai közöm- propagandisták száma összességében nem változott, hangzik el a bürokratikus ügyintézés ellen. Noha az bán az egyenlősdit igyekeztek megvalósítani. bösség, a közélettől való elfordulás, a karrierizmus, az de a távlati terv célkitűzéseinek megfelelően — üzemi-munkahelyi demokrácia, mint a szocialista deegyéni érdeknek a csoport- és a társadalmi érdek elé lényegesen javult a felsőfokú politikai iskolát végzettek mokrácia legfontosabb része,számos vállalatnál fejlő- d) A kerület dolgozói oktatás- és művelődéspolitikánk helyezése, a politikai szélsőségekben való gondolkodás, aránya. Propagandistáink csaknem 50%-a egyben dött, azonban e téren nincs jelentős előrehaladás, céljaival, irányával, módszereivel egyetértenek. A povalamint az ízlésbeli konzervativizmus. Az ezek elleni párt-, tömegszervezeti vagy állami választott funkciót A helyi kezdeményezéseknek ugyan nagy szerepük litikailag tudatosabb rétegek helyesnek tartották azt fellépés propaganda-, agitációs és tömegpolitikai tévé- is betöltött. A kerület propagandistái kevés kivételvolt, de az üzemi demokrácia kiszélesítése, valóságos a törekvést, amely az állami oktatásban, a tudomákenységünk egyik központi feladata. tői eltekintve alkalmasak voltak a pártoktatás felérvényesülése érdekében további központi határoza- nyokban, a művészetekben, az egész ideológiai életben adatainak ellátására. tokra és intézkedésekre lenne szükség. a szocialista tartalom uralkodóvá tételét célozza. Különösen magasfokú a M-L Esti Egyetem tanárai-i Helyeselték a munkásművelődés, a szakképzés, a ha- 3. A pártbizottság propagandamunkája nak elméleti felkészültsége. Valamennyien egyetemi, c) Gazdaságpolitikánk alapelveivel a dolgozók több- tékonyabb ismeretterjesztés érdekében hozott határofőiskolai végzettséggel rendelkeznek, 50%-uk felsősége és a párttagság egésze egyetért. Négy-öt évvel zatokat. Ugyanakkor igen sok bírálat érte a sajtót, a ^ A kerületben folyó propagandamunka tartalmi és fokú politikai iskolát is végzett. Problémát okozott, ezelőtt sokan a tervgazdálkodást féltették az új gaz- rádiót, a televíziót, a színházakat, mégpedig többféle szervezeti feladatait négy évre szóló oktatáspolitikai hogy a hivatásos tanárok egy része kevés gyakorlati daságirányítási mechanizmustól: ma már látják, hogy irányból. Párttagságunk nagy része elsősorban több tervben határoztuk meg. pártmunka-tapasztalattal rendelkezett, a reform erősítette a tervszerű gazdálkodást. Noha szocialista politikai tartalmat, az értelmiségiek maga- A terv többek között a tanfolyamok közötti helyes A M-L Esti Egyetem oktató-nevelő munkájának egyes módszereit, eszközeit (szabályozók) és részha- sabb művészi színvonalat, a kevésbé művelt rétegek arány kialakítását, a propagandisták felkészültségének egyik nagy eredménye, hogy a tananyag alapos, magastásait különösen 1970-ben és 1971-ben erőteljesen és több igénytelen, könnyű szórakoztatást követeltek, és alkalmasságának hatékonyabb együttes figyelembe- színvonalú elsajátíttatásán túl sikerült felkelteni sok jogosan bírálták, a gazdaságirányítás kialakított rend- elsősorban a televíziótól. Párttagságunk egy része nem vételét, a hallgatóság összetételének folyamatos javítá- hallgatóban a továbbtanulási kedvet; egyre többen szerét, szükségességét, célkitűzéseit és eredményeit ma érti kulturális politikánk alapvető elveit. Erre vall, sát, a munkások számának növelését irányozta elő. jelentkeztek a három év után szakosítókra és vezető már elismerik. Ugyanakkor a tervgazdálkodás, a sza- hogy a folyamatos eszmei harc helyett az ideológia és A kerületi párt-végreliajtóbizottság évenként értékelte továbbképző tanfolyamokra. A másik nagy eredmény a bályozórendszer egyes elemeinek továbbfejlesztését tart- a művészetek irányában elsősorban adminisztratív a propagandamunka tapasztalatait, és a távlati terv- gyakorlati pártmunkában látszott. Kerületünkben a ják szükségesnek. eszközöket igényeltek. vei összhangban jelölte ki a további tennivalókat. választott pártfunkcionáriusoknak csaknem 24%-a vég-Bírálatot, vitát, értetlenséget nem annyira a gazda- A propagandamunka tartalmi fő feladata a X. kong- zett M-L Esti Egyetemet, ezeknek 45%-a az iskola ságpolitika és a gazdaságirányítás elvont, elvi kérdései e) Kerületünkben fejlődőben, erősödőben vannak a resszus határozatainak feldolgozása, elméleti hátterének után került abba a funkcióba. Hasonló volt a helyzet váltottak ki, mint inkább ezeknek helyi, gyakorlati közgondolkodás, az erkölcsi magatartás szocialista ismertetése, az egységes értelmezés biztosítása, és ennek a választott tömegszervezeti és tanácsi vezetők esetémegvalósitása, az e közben elkövetett hibák, torzulá- vonásai. Főleg üzemeinkben, a szocialista brigádmozalapján az eszmei-politikai egység erősítéséhez való ben is. Sajnálatos, hogy a végzettek között rendkívül sok. Ez összefügg azzal, hogy közgazdasági propagan- galom fejlődésében, a kollektivizmus számos jelét 00) ^ hozzájárulás volt. Ezzel egyidejűleg a világban és az alacsony (10%) a fizikai munkások aránya. dánk és agitációnk minden erőfeszítése és jelentős tapasztaljuk. Különösen nehéz helyzetekben (árvíz, a idehaza végbemenő bonyolult gazdasági, társadalmi A pártszervezetek jelentős részében nem tartják száeredménye ellenére még a párttagságnak is csak vékony mezőgazdaság őszi problémái) mutatkoztak meg az folyamatokra, kérdésekre és problémákra marxista— inon az M-L Esti Egyetemet végzetteket, nem foglalkozrétege — főleg a vezetők — értették meg gazdaságpoli- áldozatkészség szép példái. leninista válaszokat adott. nak velük, és jónéhányuknak semmiféle pártmegbízatikánk és gazdaságirányítási rendszerünk belső össze- A közgondolkodás és erkölcs szocialista tendenciái- A propagandamunka tartalmi és módszerbeli szín- tása sincs. függéseit. nak előretörését kell látnunk abban is, hogy szenvedévonala a beszámolási időszakban valamennyi oktatási Pártoktatásunkban jelentős szerepet töltött be az A dolgozókat a legközevetlenebbül életszínvonal- lyesen bírálták a kispolgári, antiszociaiista magatartásformában emelkedett. Ehhez az előbbiekben már M-L Esti Középfokú Iskola, a káderképzés egyéves,iskopolitikánk érinti. Ennek általános elveit helyeselték, de formákat, életmódot. Dolgozóink körében nagy vitáemlített kedvezőbb hazai és nemzetközi feltételeken lajellegű tanfolyama. Az itt folyó oktatás jól szolgálta szenvedélyes vitákat váltottak ki az ár- és bérpoliti- kát váltanak ki a jövedelmi különbségek Többségük túl — hozzájárult a pártoktatás szervezeti rendszeré- a marxizmus-leninizmus elméleti alapjainak rendkánkat realizáló intézkedések. Az áremeléseket a lég- —joggal — a munka nélkül szerzett vagy a munkával nek továbbfejlődése, az irányítás és az előkészítés javu- szerezett megismerését. Az iskola a különböző tömegtöbben élesen bírálták, s e tekintetben a párttagság arányban nem álló magas jövedelmeket, s az ennek lása, a propagandisták jobb felkészültsége. politikai tanfolyamokon szerzett tudást eredményesen többségének véleménye semmiben sem különbözött a nyomán fellépő luxus-fogyasztást kifogásolták, sokan Az oktatáspolitikai tervben meghatározott szervezeti igyekezett szintetizálni. Az alsó szintű párt- és tömegpártonkívüliekétől. A kommunisták nagy része nem azonban igazságtalannak minősítették a munkával keretei pár toktatás hármas tagoltsága (alapozó, tovább- szervezeti vezetők, aktivisták, valamint gazdasági vezeállt ki a jogos, indokolt áremelések mellett. Ebben jogosan elért nagyobb keresetet is. képző, káderképző tanfolyamok) bztosította az egy- tők számára lehetővé tette a marxizmus—leninizmus közrejátszott árpolitikánk következetlensége mellett Propaganda-és tömegpolitikai munkánk még nem másra épülő képzést. Tudatosabbá és tervszerűbbé tette alapjainak mélyebb megértését, előkészítette őket az az is, hogy a sok burkolt és indokolatlan áremelés tudta elfogadtatni, hogy a jobb, felelősségteljesebb a különböző oktatási formákra való irányítást, hozzá- M-L Esti Egyetemre való felvételre. Társadalmi munnövelte a bizalmatlanságot a központi ármegállapító munka, a nagyobb teljesítmény több anyagi elismerést járult ahhoz, hogy megfelelőbb elméleti alapismeretek- kában oktató tanárainak 58%-a egyetemet, főiskolát, tevékenységgel, sőt gyakran az életszínvonal-stafiszti- érdemel, s ez természetesen a magasabb egyéni életkel rendelkezők kerüljenek a káderképző iskolákra. 34%-a felsőfokú politikai iskolát végzett. 22 23 | £r * 1 A. ~ ^ ~ ~ T I
