Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1975-02-15

A párttagság aránya még mindig alacsony az építő- féktelen az olyan vidéki munkások száma, akik sem adódó akcióprogramot, a vállalatok tevékenységét, a politikai hozzáértésen túl egyre inkább a tárgy- és iparban és a kereskedelemben. munkahelyükön, sem lakóhelyükön nem veszik ki a kerület káderhelyzetét. Megvizsgálta és megvitatta szakismeret is jellemzi; mindennek alapján elismert Kedvező jelenség, hogy a kislétszámúpártszervezetek részüket a közösségi életből és munkából. A passzivitás a szocialista közgondolkodás adott helyzetét, a munká- partnerei a vállalatok és intézmények gazdasági, illetve száma csökkent, a hatékonyabbnak bizonyult 11—30 fő oka a helyi pártmunka fogyatékossága. Az alap- sok soraiban végzett pártmunkát, a közművelődés állami vezetésének. E pártszervek közreműködése, fős pártszervezetek száma pedig növekedett. szervezeti vezetőségek egy része nem találta meg annak állapotát és a párttagság eszmei, politikai és cselekvési irányító és ellenőrző tevékenysége nélkül semmiféle a módját, hogy mindenki kapjon pártmunkát, s ennek egységének kérdéseit. lényegesebb döntés nem született. Jelentős szerepük Pát tszei vezetek csoportosítása taglétszám szerint egyik következménye, hogy nagyon egyenlőtlen a Mindebben jelentős segítséget kaptunk a Budapesti volt a vállalati tervek kialakításában, a politikai és "" j 10 ii_3o I 3i—5o 51 loo 100 fö párttagok megterhelése. Pedig a tagság nagy többsége Pártbizottságtól; irányító munkájának fejlődése tette gazdasági célkitűzéseknek a párttagsággal és rajtuk [ v j főig főig főig főig felctt° szívesen vállal pártmegbízatást. lehetővé, hogy a korábbi évekhez képest jóval önállób- keresztül a többi dolgozóval való elfogadtatásában, a Természetesen a párttagság aktivitását sem lehet a bán dolgozott pártbizottságunk. Kevesebb volt a köte- feladatok végrehajtására való mozgósításban. A hatás-1970 8,7% 39,4% 28,8% 20,6% 2,5% valóságtól elszakadva szemlélni. A jelenlegi viszonyok lezően előírt téma, csökkent az aprólékos beavatkozás, körök tisztázása is hozzájárult az elvszerü kapcsolatok 1974 8,3% 42,0% 28,5% 18,0% 3.2% között — és ez így volt az elmúlt négy évben is növekedett az elvi irányítás. A Budapesti Pártbizott- kialakításához. __ _ ! a pártszervezeteknek igen nagy feladatokat kell meg- sággal, valamint annak operatív irányító szerveivel Sokat javult a pártbizottságok és csúcsvezetőségek oldaniuk. Ez azonban nem mindig jelent maximális elvtársi, pártszerű kapcsolat alakult ki. munkamódszere is; mindenekelőtt a vezetés lett kollek­feszültségi állapotot; többnyire a napi feladatokat, az Munkánkat nagymértékben segítette az is, hogy a tívabb. A kollektivitás az elemzésben, a döntések elő-2. A párttagság aktivitása „aprómunkát” kell jól elvégezni. A párttagoknak az a pártbizottság összetétele megfelelt a kerület jellegének készítésében a határozatok meghozatala előtt érvénye­kötelességük, hogy ebből vegyék ki jobban a részüket és adottságainak. Az elmúlt négy év alatt létszáma sült; a végrehajtásban egyre inkább a személyi fcle-A kerület üzemeiben, kereskedelmi vállalatainál, sző- és vállalják a párt politikája melletti kiállást. kettővel növekedett, és öt esetben történi személycsere, lősség került előtérbe. Fejlődött a bírálat is, de az ön­vetkezeteinél, közoktatási és egészségügyi intézményei- Ez a stabilitás a munka folyamatosságának egyik bírálat még nem megfelelő. nél, az élet minden területén elért eredmények szoros feltétele volt. A kerületi pártbizottság és a párt-végrehajtóbizott­összefüggésben vannak a pártéletben tapasztalható 3. A választott szervek tevékenysége, Pártbizottságunk tagjai többségükben eleget tettek súg gondot fordított arra, hogy a pártszervezetek opera­fejlődéssel. A pártszervezetek igyekeztek a lenini nor- az alapszervezeti munka felelősségteljes megbízatásuknak, de aktivitásuk nem tív irányításának színvonala is növekedjék. Ennek mák szerint dolgozni, szervezeti életükben tovább erő- volt egyenletes. Bár az üléseket élénk vitaszellem, érdekében kialakította az „általános”, a „csoportos”, södött a demokratikus centralizmus. A pártdemokrácia A beszámolási időszakban az ipar, a kereskedelem, a szókimondó bírálat és alkotó javaslatok jellemezték, a „szakosított”, a „területi" és a „kibővített” titkári fejlődése kihatott a tagság aktivitására, a kommunisták szolgáltatás, a tudományos-kulturális élet, a közokta- 11 pártbizottság tagjainak cgv része az elmúlt ciklus értekezletek rendszerét. így viszonylag homogén cso­magatartására, tovább fejlődött a tagság társadalmi tás, közművelődés, az élet minden területén jelentős alatt passzív volt. portokban, gyakorlatiasabban, a sajátosságokat jobban felelősségérzete. A pártszervezetek, a párttagság kom- eredmények születtek a fózsej'városban is. Ezek szoros Az 1970-ben megválasztott 13 tagú kerületi párt- figyelembe véve ismertethette a felső pártszervek, munista egysége elsősorban a társadalmi élet döntő összefüggésben állnak a pártbizottság iránytó tevékeny- végrehajtóbizottság személyi összetételében 7 változás valamint a kerületi pártbizottság határozatait, területén: a termelésben, a gazdasági életben nyilvánult ségével, mint ahogy a hiányosságok sem különíthetők történt, ez azonban semmiféle törési nem okozott a A választott szervek munkájának általános fejlő­meg. A vállalatoknál folyó munkaverseny mozgatói el a pártbizottság munkájában fellelhető fogyatékossá- munkában. A párt-végrehajtóbizotlság munka- désén belül néhány fogyatékosság is észlelhető. Még a kommunisták. A szocialista címet elnyert vagy az goktól. tervének megfelelően kéthetenként rendszeresen mindig sok a formális elem, nem sikerült teljesen kikü­elnyerésért küzdőbrigádok vezetőinek jelentős hányada A pártbizottság és a párt-végrehajtóbizottsága ^ ülésezett, és arra törekedett, hogy kerületünk politikai, szöbölni a bürokratikus vonásokat sem. Az üléseket párttag, a vállalati kommunisták nagyobb része szocia- kongresszus határozatai alapján szervezte és irányította társadalmi, tudományos és gazdasági életének minden általában körültekintően, lelkiismeretesen készítik elő, lista brigádtag. a kerület kommunistáinak tevékenységét, szem előtt lényeges kérdését megvitassa az érdekeltek bevonásá- de nemegyszer megtörténik, hogy a helyzetfeltárás felü-A párt politikájával való egyetértés nem minden eset- tartva a KB olyan nagyjelentőségű határozatait, mint val. Üléseit szintén élénk, alkotó, a legjobb megoldáso- letcssége miatt a vita terjengős, szétfolyó lesz, és a ben és nem mindenkinél jelentkezett tettekben. A tag- az 1972. novemberi, az 1973. novemberi és az 1974. kát kereső vitaszellem jellemezte. A nézetek elvszerü határozatok sem elég céiratörőek. A kerületi pártbi­ság kisebb részénél passzivitás, társadalmi közömbös- márciusi, valamint a nők és az ifjúság helyzetére vonat- ütközése után rendszerint egyhangú álláspont alakult zottság és a párt-végrehajtóbizottság, de a közbülső ség, individualizmus és a fegyelem hiánya tapasztal- kozó állásfoglalásokat. ki, de többségi döntésre is sor került. A párt-végrehajtó- pártbizottságok is rendkívül nagy energiát fordítanak ható. E jelenség nem nagyságrendje, hanem romboló A pártbizottság állandóan tökéletesítve munkamód- bizottság rendszeresen tájékoztatta végzett munkájáról az írásos anyagok elkészítésére. Ez leköti az erőket, hatása miatt veszélyes, mivel demoralizálja a tagságot, szerét, figyelembe véve a kerület sajátosságait, igyeke- a pártbizottságot. s kevés idő marad a határozatok végrehajtására, s és a pártonkívüliek egy részének a párttagságról kiala- zett a X. kongresszus határozatait megvalósítani. A pártbizottság és a párt-végrehajtóbizottság ülései- annak ellenőrzésére. Nem sikerült csökkenteni a feles­kított negatív véleményéhez alapul szolgálhat. Több A végzett munkára nem a mechanikus „határozat- nek napirendjére tűzött írásos és szóbeli előterjesztések leges, időrabló értekezletek számát sem; ezek a felelős, pártszervezet felismerte ezt és fokozta a felelősségre- levitel”, a felsőbb pártszervek döntéseinek egyszerű színvonala sokat javult. Ez az érintett pártbizottságok választott funkcionáriusokat gyakran elvonják az vonást; az alapszervezetek többsége azonban csak továbbadása volt a jellemző, hanem az adott kérdés és pártszervezetek, a PB munkabizottságai és az appa- érdemi munkától. ritkán járt el a kötelességüket nem teljesítő tagokkal mélyreható vizsgálata, a konkrét helyzetelemzés, az rátus jó előkészítő munkájának köszönhető. A pártbizottság tevékenységében jelentős helyet fog­szemben. érdekeltek meghallgatása utáni felelősségteljes döntés. Tovább fejlődött a vállalati, intézményi pártbizottsá- lalt el az alapszervezetekben folyó pártmunka segítése. E passzív magatartás összefügg a tagság politikai A pártbizottság egyre inkább a kerület elismert poli- g°k és csúcsvezetőségek munkája. Ez annál is figyelemre A X. kongresszus után egyik központi célkitűzésünk felkészültségében tapasztalható igen nagy különbsé- tikai vezetőjévé válik. Vlésein minden fontos és időszerű méltóbb, mert e pártszervek a kerület legjelentősebb éppen az alapszervezeti munka további javítása, rend­gekkel, valamint azzal is, hogy egyes kommunistákra kérdést megtárgyalt. Az elmúlt négy évben egyebek vállalatainál és intézményeiben irányítják a pártmun- szerességének, pártszerűségének fokozása, a párt­is hatnak a társadalom negatív jelenségei. Nem jelen- között megvitatta a X. kongresszus határozataiból kát, és a kerületi tagság 60%-át fogják át. Munkájukat munka általános színvonalának emelése volt. 8 9 ; 0 /1 & ff

Next

/
Oldalképek
Tartalom