Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
6- 54 -a helytelen gyakorlattal felszámoljunk. Az apparátusban - áll ez az állami apparátusra is - erőnk nagy részét foraitsuk az elemzésre, a jelentés elkészitésére, meghozzuk a határozatot es egy-két öv után ujabb határozatokat hozunk, mert a korábbi döntések nincsennek végrehajtva, ha ezen a gyakorlaton nem változtatunk, csak eliemzünk, akkor mindig lesznek rétegek, akik ezt a helyzetet kihasználják, kivált;jak a maszek’ iparengedélyt, mire mi a kellő intézkedést meghozzuk. Ez áll a gondolkodásra is. Miután nem figyeltünk oda, olyan helyzet alakult ki, amikor már nagyon fontos társadalmi kérdés keletkezik a dolgokból. A gazdasági szervező munkánál is bebizonyosodott, hogy az elvek, jók, lemérhetők, hogy a központi akaratot jobban tudjuk érvényesíteni, mint korábban. A kommunisták nem találták meg még az uj módot, régi módon nem mernek dolgozni. Ebből következnek a problémák a beruházás, termelékenység alakulása és egyéb fontos kérdésekben. Önállóság, személyi felelősség, politikai megbízhatóság kérdésében is. Most már a régi hagyományos módszerhez folyamodk tünk, fogadjuk meg a tanácsokat, fogjunk a dolgok végrehajtásához. Az ittani vitát hallgatva ki lehetett venni az egyes elvtársak hozzászólásából pl. Bozsó elvtárs és más elvtársak is beszéltek arról, hogy tudunk dolgozni, mert a problémák mellett, mint amilyen pl. a létszámhelyzet a vállalatoknál, a terveket teljesítjük, minőségünk jó, stb. Helyükön vannak a politikai, gazdasági gezetők , akik bebizonyították a határozatik végrehajtásában rátermettségüket, hozzáértésüket. Csak sok az üres járat az utóbbi időben. Nem egyszerű ez a dolgg, mert ahhoz, hogy az antiszociális jelenségek eltűnjenek, ehhez nem elég, hogy elhatározzuk, hogy nem vesszük fel a vándormadarakat^ ehhez tudatosság és érdekeltség is kell a jövőben is. De, hogy mennyi tudatosság és érdekeltség és hogy mikor mennyi, azt már e helyi elvtársaknak kell bátran alkalmazni. Nem azt akarom mondani, hogy fent minden rendben van és lent ^ tolták el a dolgokat. Nem azt, hogy felsőbb vezetők beszédeit eléggé, vagy nem eléggé tanulmányozzuk. Nem szabad arra várnunk, hogy majd mindenre a Kongresszus hoz határozatot. Bátrabb és jobb kiállás kell a kommunistáknak, a beszámoló és a hozzászóllások eddig erre mutattak. Ne várjunk csak központi utasításra. A politika legnagyobb része állandó, a változások az eredményesebb munkát szolgálják. Amikor a kommunisták kiállásáról beszélek úgy értem, hogy nem csak a pártbizalmi, alapszervi pártmunkás áljon ki. ügy értem, hogy az alulról jövő jelzésre figyeljünk oda. Ha megnézzük az 1968 éves K.B. határozatot az uj gazdaságirányítással kapcsolatban, van abban olyan rész is, hogy a kommunistáknak az a feladata, hogy figyeljenek § véleményekre és gyűjtsék össze a javaslatokat, melyek a gazdasági reform érdekében valók. Találkoztunk olyan véleményekkel, hogy ha jelzés volt a reformmal kapcsolatban, akkor azt mondtuk, hogy szektás vélemény, nem érti a reform lényegét. A politikai és szervezeti munkát kell javítani. A vezetőt jó füle teszi jó vezetővé, igazságos és határozott intézkedése, ami meghatározza a feladatok végrehajtásánál. Nagyfokú felelősség és önállóság van a pártban, ez érvényes mindenkire. A végrehajtásban kell többre törekedni. A pártértekezlet anyaga vitája mutatja, hogy mennyire tudunk az ügy érdekében dolgozni, a legnagyobb erő, hogy egyformán ítéljük meg a helyzetet. / « «%. A • , • _ . • r-
