Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
« M 45 — Az ifjúság társadalmi törekvéseinek fő jellemvonása, hogy őszintén vonzódik eszméinkhez, ugyanakkor kritikusan lép fel a szocializmus építésének gyakorlatában előforduló hibákkal és fogyatékosságokkal szemben. Nagyon fontos ezért, hogy miként tekintünk az ifjúság kritikai állásfoglalásaira. Gyakori, hogy a fiatalok a tényleges, a társadalmi valóságban meglévő hibákat, ellentmondásokat, saját gyengeségeinket, mulasztás sainkat tükröző jelenségeket tesznek szóvá, olyanokat, amelyek ellen maga a párt is harcol. Az ilyen kritikai megjegyzéseket -melyeket őszintén mond ifjúságunk- nem elfojtani, hanem bátoritani kell, meg kell nyitni számunkra az utat, hogy a jogosan birált fogyatékosságok megszűnjenek. Az ifjúság kritikus magatartásában természetesen sok minden keveredik. A tapasztalatlanság éppúgy, mint a burzsoá demagó-^, gia hatása. Mindez olyan méretekben és magatartásban tükrödződéfe1^ ^ melyek idegenek a szocializmustól. A marxisták sohasem tagadták az ifjúság specifikumait, de mindig szembeszálltak az olyan nézetekkel, amelyek az ifjúsági kérdést^ _ nem osztályalapról vizsgálták, hanem a társadalomban folyó osztályharcot, a nemzedékek közötti harccal akarták felcserélni. Az ifjúságnak ismerjük azokat a tulajdonságait, melyek fogékonyakká teszik az uj eszmék, az uj gondolatok iránt. Ugyanakkor tapasztalatlanságflk következtében könnyen megtéveszthetek. Az ifjúságról szólva Kádár elvtársi* a Párt Központi Bizottsága ülésén igy fogalmazott. "Igyekezetüket alapvetően az határozza meg, hogy szemben a kapitalista országok ifjúságával, nem tagadják, hanem igenük a rendszert, a szocializmus ideológiáját, politikáját. Érthető viszont, hogy a népi demokratikus rendszer vívmányaira támaszkodva sokszor kritikusan - kritikusabban mint a felnőttek - lópnelcjfel gyakorlati életünk fogyatékosságaival, esetleges torzulásaival szemben, birálva a hibákat, követelve bizonyos dolgok jobb megoldását. Ezt én úgy fognám fel, hogy sok konkrét kérdésben jobb szocialista gyakorlatot igényelnek." A nevelőmunkánk jövőbeni fő iránya, hogy társadalmi^eszményeinket, forradalmi céljainkat, a haro jelené-® és perspektíváit még világosabban és hatásosabban juttassuk el az ifjúsághoz. Az ifjU3ág és a társadalom érdeke egyaránt, hogy a fiatalok ne coak mai, közveirlen feladatainkat, hanem a távlatokat is világosan lássák. Minden fiatalt érdekel, izgat a jövő és mindaz, ami ebben reá vár. Mostanában sokat hivatkozunk a technikai tudományos forradalomra, és az ifjúsággal szemben támasztott követelményeire. De a társadalmi forradalom korszakát is éljük, és az ifjúságnak azt is tudnia kell, hogy ebben mi a szerepe, melyek a feladatai. Vállalni a harcot csak úgy lehet, ha tudjuk mi a küzdelem értelme. Ezzel összefüggésben egyértelműbb, igényesebb követelménytámasztás szükséges az ifjúság világnézeti neveléséb-en. Ezért nem elégedhetünk meg a tantervben, vagy a munkarendben előirt kötelességek egyszerű teljesítésével. Szükséges, hogy a fiatalokat foglalkoztassa a közösség dolga, a haza, a nép és a világ elnyomott osztályainak, népeinek sorsa. I I /, f 1 't X I l I''"'" XX TXXXX; „ „ . 7
