Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
é Az ujitó mozgalomról beszélve, - amely korábban nagyobb népszerűségnek örvendett, - felvetődik az emberben, hogy nincs - e itt is valami hiba. S ahogy a beszámoló is mondja, eredményeket értünk el abban, hogy licenceket vásároltunk, de ez nem oldja meg a kérdéseket, mint ahogy a jelenlegi helyzetünk mutatja is. Véleményem szerint a munkaerőhiányt is lehetne enyhíteni szakképzettebb munkaerőkkel, vagy univerzális képzettségű emberekkel, akiknek a munkáját szélesebb területen lehetne kamatoztatni* Nem utolsósorban tartom nagyon fontosnak a termelékenység probléma-körének a jövőbeni alakulását illetően azt, hogy vajon a pártszervezetek gazdaságszervező munkája hogyan és miképpen idomul ehhez a jelenséghez. Véleményem szerint ehhez a helyzethez, tehát ahhoz, amit a beszámoló felderített; jobban hozzá kell a jövőben alakítani a pártszervezetek gazdaságszervező , gazdaságpolitikai munkáját. A gazdaságpolitika tartalmát, módszereit jobban hozzá kellene igazítani a szükséglethez. Nem i utolsósorban a pártszervezetek feladata lenne, hogy a termelés szférájában a termelési morálnak, a fegyelmi és morális helyzetnek a termelés területén való megszilárdításához hozzájáruljanak. A pártszervezetek az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetésével sokat foglalkoztak. Véleményem szerint olyan jó módszereket amelyeket korábban is alkalmaztak fel kellene eleveníteni. Úgy vélem, hogy politikai feladatnak kellene minősíteni azt is,ho^y a gazdaság szférájában az agitációt, ismeretterjesztést a tájékoztatást fejleszteni kell. Véleményem szerint a lehetőségeink jobb kihasználását, a meglévő tartalékok feltárását kell gazdálkodásunk középpontjába állítani, A másik problémakör a szocialista erkölcs normáiban való állásfoglalás , amely az irányelvekben több helyütt is szerepel, méginkább az előkészítő munkában taggyűléseken, pártértekezleteken szóba került. Olyan tapasztalatom és véleményem van, hogy ez a problémakör arányait és kidolgozását tekintve valamilyen mér^ tékü felerősödést eredményezett. Nem is az a probléma, hogy erről többet beszélünk a kelletténél, hanem ehhez képest nem beszélünk másról eleget. Lépjünk fel a harácsolás a jogtalan haszonszerzés ellen. Biztosítani kell, hogy ne szenvedjenek hátrányt a tisztességes és becsületes emberek. Meg kell említeni, hogy varrnak olyan emberek is, akik elvégzik a munkájukat tisztességesen és ennek ellenére haszonélvezői a szocialista rendszernek. Ha ezeket a kérdéseket mi le akarjuk társadalmilag rendezni, akkor sokkal szélesebb körben kell értelmezni a kérdést, és kell ehhez hozzájárulni, mint ahogyan az irányelvek erről beszéltek. Mindannyian tudjuk, hogy ha valamiben politikai engedményt adunk valami oknál fogva, és ez nem vált be,ennek a politikai engedménynek a vissza szabályozása rendkívüli nehézségbe ütközik# Azt kell mondanom, hogy méglnkabb probléma ez akkor, ha anyagiakról van szó. Azok a problémák,amelyek a társadalom egészét eluralták, azoknak a vissza-szabályozása nehéz, sőt mondható, hogy politikai probléma is, 3 fii tr I I — !_ 1* '• ..«*■ . -■- 41 -
