Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
■ ”---------’-------------------------------------------------------------------------------------^---------T--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------imvm mm c< m m ' • 0 megszervezctekbcn rejlő agitációs lehetőséget; mindent kapcsolataikat, törekedjenek a dolgozók problémái- Eléggé általános még, hogy az információk összegyííj- ellenére a reform alapjaiban beváltotta a hozzáfűzött a pártszervezet keretei között akarnak megoldani, nak minél sokrétűbb közlésére. tésében pártszervezeteink csak saját aktivistáikra tá- reményeket, pozitív hatása sokoldalúan erezhető gazpedig az agitációs feladatok kijelölésénél fontos az A pártfolyóiratok és a politikai irodalom felhasználása maszkodnak, a tömegszervezetben dolgozó kommu- dasági életünkben. aktív erők számbavétele. A közvetlen gazdasági, (tér- az agitációban nehezen mérhető. Következtetések lenisták tapasztalatait nem, vagy csak kevésbé veszik Problémáink jelentős része visszanyu 1 az co eszi es melési) hivatali feladatok ellátására irányuló, vagy pl. vonásához az előfizetők száma szolgálhat támpontul. igénybe. időszakába. Az előkészítés pozitív eiec menyei me e az Egyesült Államok vietnámi agresszióját leleplező A kerület pártszervezetei 5400 példányban fizetnek elő az agitaciónk nem szamot izonyos ataso a. és elítélő agitációban a kommunisták nagy többsége a pártfolyóiratokra, illetve vásárolják azokat meg. Ez formmal kapcso atos co szilo mun a sor n meg aktívan részt vesz, s ennek hatása a tömegek pozitív a párttagság létszámához viszonyítva kb. 34%-os elő- 41. A munkások politikai és gazdasági nézetei ndtl a Vllia i°/aíj cs a ,c|trc cszsefe- ... állásfoglalásának formájában is jelentkezik. fizetési arányt jelent. Bár ez sem lebecsülendő, mégis A. IC ormto so an cso at varta gi acion eg> A jövedelempolitika, az életszínvonal realitásának ma- kívánatos lenne az előbb említett aránynak a további A Pártbizottság munkájában a fizikai dolgozók hely- kicsit sugalta is azt, hogy bevezetése után szinte mingyarázásánál ma még korántsem lehet az egész párt- emelése. A párttagság körében a legnagyobb népszerűzclévcl val0 foglalkozás megkülönböztetett és kiemelt den egy csapásra megváltozik. Az emberek fejeben az tagságra támaszkodni, annak ellenére, hogy bizo- ségnek a Pártélct örvend. szerepet kapott. A munkások helyzetét — politikai — eszkoz összekeveredett a céllal, es a reform, mint cél nyos kedvező változások már tapasztalhatók. Min- A politikai kiadványok terjesztésében a tényleges fórgazdasági és munkakörülményeit a kéri pártértekezlet ónálló létezéshez is jutott. Nem huztuk eléggé alá, dent egybevetve - kizárólag becslés alapján - a galmat a nagyobb létszámú pártszervezetek (106) boközötti ÍdÖbe" többízben vlzsgalta' A Kozponl' B,‘ hogy a tervutasítások megszűnése nem jelenti az irapárttagság közel 50%-a rendszeresen végez agitációs nyolítják le. Ezeken a helyeken állandó és aktív térzottság munkásosztály helyzetéről szolo határozata- nyitó szervek ellenőrző szerepének csökkentését. Nem munkát. A többi csak esetenként, vagy alig vesz részt jesztői hálózat működik. 25 pártszervezetben alkalomnak végrehajtását folyamatosan ellenőrizte sikerült a majdnem két évtized óta i azs emterek tudaa közvélemény formálásában. Pártunk politikájának szerű a terjesztés, mert csupán az oktatási tananyagok A vizsgálat°k tapasztalatai alapján megállapítható, tában megulepedett egyenlő d.l felszámolni. Bar a terjesztésében, magyarázásában jelentős szerepet tölte- és a jutalmazási szolgáló kiadványok beszerzésére korhogy pártUnk PolilikáJával a munkások túlnyomó reform bevezetésének időszakúban igyekeztünk köznek be a tömegkommunikációs eszközök. Ezen kívül látozódik, kb. 50-60 pártszervezetben még alkalomtöbbsége nemcsak fő vonásaiban, hanem a legfonto- gazdasági és ossznépgazdasági .szemléletre^ nevelni. Pártbizottságunk a hagyományos agitációs formákra szerű terjesztés sincs A nehézségek ellenére a kiren- # H Sabb részletkérdésekben is egyetért. A munkások bi- ennek hatása azonban alig jutott tu a felső es kozepis nagy figyelmei fordított L ni . 4 ; ncnezsegeK euenere a kiren ^ növeli az is, hogy több ízben tapasztalták: a vezetők korén. Az aktív propaganda munka ellenere A szervezeti politikai agitáció legeredményesebb fór- tat ^ & ^ ^ ^ 6 ° ^ 60011' mU" pártvezetés nemcsak az eredményekről ad számot, de a tömegek még ma sem értik megfelelően a mechanizmája a csoportos beszélgetés. A pártszervezetek ilyen A tájékoztató munka és a pártonbelüli információ ÖSZÍ"tén fcl,árja a közvéleméliy clött a go"dokat é/ muf ^einek összefüggéseit. A reformot leszűkítik n,6d„„ úv=„,c ,»bb alkatomul beszélne,, ntegahluií- javul,. A VB . beszdntolósi időszakban kb. másfél. & "°6>' ' bIo^oÍ “ÍkoTZ %2abá,,a6k«, nem larlják illetve kérik ki a dolgoz^Éeményél Az a^itáNónak S É S f A mÉkLk „öli,lkai hangúimé, kedven befolyó- elég meggondolnak. Ege, magyarok példán, a __ _ n . „ . , . ’ Keruio Dcszamolok, ,. jvunkban folvó énítő munka nvueodt légköre, munkaerő problémákat. Úgy látják, hogy a reform sttrsA^3~as .*** % ........ , , , .. ... ,,, . ennieite a lajeKoztato .x„ Vií>tnrtá<;'i é* n közrend védelme a piaci viszonyok sze lesebbkoru ervenyesulese a munvetodo jogos es helyileg orvosolható problémák elin- munkát nyesség betartása es a kozrena veacime. 1 , , / . ,, ,u , /, . A """d.Tjr.r*?-^ k,r, A,iijékoa‘'0— Sktt“ Gckm rrsrs: ségben az előadok k,választása megfelelő, összetétele kel nem egészítenék ki. Az Informáeiös jellegű ,e,é- Az. életszínvonallal kapcsolatosan szinlc egyöntetű a,ab. Az előadások nagy többsége tarta mában, szín- ken,ség pár,szervezeteink iöbbségében a politikai “STÍntS bLe- negatív véleményeket lapasz,alni. Nézeteik „cga.tvonalában k,elég,,, az ,f n,eke, elősegít, a résztvevők munka szerves részévé vált. “ f° TMbi^yoslájla vabbak, mini a valóságos helyzetük. Bá, elismerik a tejékozoltsógának bővítését. A partnapi coadaso- Az információs munka további javítása érdekében eseaggályok elvétve ellenzések is ' póri vezetésének azt a törekvését, hogy a dolgozók élelvéfcXn,i,XÍLn„r nem ” mLIlT mbbr,,k'á rsi':nk °Z es'mínyek,e' ^ növekedjék, ugyanakkor ennek A ,, r . , ' ............................. ‘ választott pártszerveknel es az aktivisták. • , a vűHaiat hogyan fog termelni központi eredményeit kétségbe vonják. Ugyancsak általános az .... SZer.TC,S kieg<'sz‘t°Jc TM írásos- szemnál nagyobb önállósággal kell az eseményeket elemezni, tervutasítás nélkül Problémát okozott a piaci tévé- a vélemény, hogy az ármozgások állandó jellegűek, és ieUeto aguaetó aminek legeredményesebb formája az magyarázni. “^iycL^a^ FéUcl a Zkanél- kevésbé lefelé tendálnak, sokkal inkább beszélhetünk uzemi, intézmény, újság, és az időszakos kiadva- Az információs munka hatékonyságát kedvezőtlenül külégtöU az életszínvonal várható alakulásától, az áremelkedésről, ezzel viszont a bérek nem tartanak léa 'a i i A*-, i r . , Betoíyasdja, hogy az alsóbb szervektől kapott inforinflációtól A sok nőt foglalkoztató üzemeinkben pést. Sok a panasz a minőség romlására is. Agitációnk e,,° C J„ aZ 'nt(,Zm,ny, gaZ?' mácio tartalmasság és alaposság tekintetében sok esetaggódtak a szociális intézmények további sorsáért, nem ad elég felvilágosítást arról, hogy mit lehet indosagi, politikai, kulturális és sportéletének jelentős ben elmarad a követelményektől. Előfordul, hogy el- A88 . tekintélyes része nem igazolódott be' költ és mit kell indokolatlan áremelésnek tekinteni. Az "feladatú, hogf'erőshsék, ^ ^ ^ ^ ^ ^ “ 46 47 j í /Y3 ___________________________________________J » m m m . , r A.
