Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
való felhasználása, a továbbiakban pedig a fluktuáció 5. Állami támogatás , * . . , . ....... ... erőteljes növekedése és az dtlagbérszint ellenőrzése : a 4116 “zközok és A Fdvár°í Gaamuvek m.nden korább, ütemet lényenegatív hatása következtében - „ébány k,vételtől Az I968-.ÓI értesülő állami visszatéri,és fő célja kapacitás az épitési hatásfok elégtelensége a ktv,,ele- ge«n ( u i , váci hntáríHnlő rsUczácai a növekvő árszint azonban tatásait. 1967— 60-ban két ütemben hajtotta vegre / SSTiTÍ 3 ^‘fSégl,Clpdgyá^és a nyomdák - a vállalatok számára tartósan hatr,ány0S’ de a népa kerületi sajátosságokon belül is érzékelhetők. a városi gáz égéshőjének 4000 kalóriáról 5000 kalóriára folytatódott a termelékenység^stagnálása. gazdasági érdekből nem nélkülözhető export tevékeny- A v dék S S önmagLn nem feltétlenül való növelését. A hazai földgázvagyon budapesti! 1 969-ben sem tapasztaltunk általános javulást, el- ség átmeneti veszteségtérítő támogatása. fejlesztés de kerületünk ilyen irányú tévé- felhasználásának gyors ütemű megvalósítása érdekében ekmtve attól hogy kerületünkben a Ganz-MÁVAG E támogatás mértéke az egységes külkereskedelmi jelkSfl. A fokozódó 1967-ben befejezfék a földgáz ágvezeték kiépítését, 1 a Szeszipari Országos Vállalat, a Foy Gázművek, árszorzóval átszámított árhoz képest a kerületi vállaipartelepítések átmeneti eredményrontó hatását ebben mellyel lehetővé tették az ipari üzemek korszerű és J V I ; 1HOrdÓiP:n Vál,a,at lat°knál is igen kÜlÖnbÖZŐ' AZOk a feIadat°k’ amelyek Í^^^ÍT^dmények rémé- gazdaságos földgázenergiára való átállítását, rífá'• 1 RTTMfT SJÍ3lgozoU' Az °GV és megoldásával a devizaárak kívánatos színvonala biza budapesti vá|,alati kollektívák. A Szeszipari Országos Vállalat a keményítő- és szesza Májusi. Ruhagyár stagnáló illetve visszaeső helyzete tosítható, vállalatonként nagyságrendileg különbözők. / ,y ötéyes tervben választ kapunk az elvárás gyártásnál a nyersanyag komplex hasznosítására törea gyártmányszerkezet és összetétel jelentős változásai- Természetesen a támogatás mértékén kívül a feladatok ' . ‘ .. , „ , ,. , . . . .. nvproanvaohá7ka nem feilődött és a szesz val maevarázható Szerenet iátsziv xu w m u z - s realitásaira, de leszögezhető, hogy a tevékenység alap- kedett, mivel nyersanyagbázisa nem fejlődött és a szesz. val magyarázható Szerepet játszik ebben a vidéki vállalati súlyát az export termelés részaranya, az egesz BOndolata megfelel a központi célkitűzéseknek és gyártás stagnált. Másrészt új termékek egész sorának 1 ipartelepek teljesítményének elmaradása és a fluktuáció vállalati termelésben tovább növelt, vagy csökkenti. * bevezetésével átlagosan évi 12%-os volumenemelkedést ! T'“ ^ ÉTÍ Z fT A műszaki fejlesztés in.enzivitása és koncentráltsága értei. lunKnen az utóbbi evekben 5—600 000 munkanap a probléma népgazdasági jelentőségét jól érzékeli, és , ,, . . c , . . .. * u kiesésre becsüljük. gazdasági munkájában rendszeresen figyelembe veszi a vállaIatok nagyobb részénél fokozodott-A beszámo' A termelékenység lassú fejlődési ütemé, ké, alapvetően Az állami If “Xh "1. y jf X í , ,«■ • szétválasztható okkal magyarázzuk. Az egyik a munka- képest ,önént csökkentését néhány elfogadható _ altalanossagban növekednek a műszak, fejlesés, rá- 7. V,dekl ipartelepi,es erogazdálkodás, a munkafegyelem és a belső ösztönzési észreyélellől ellekinlvc — a cél megérlésével fogadlak. ^ # csökkenő irányát Mi/elenyési"Vállalataink több A Gazdasági Bizottság 1967-ben 10.146. sz. határozarendszer gyengeségeivel függ össze, a másik pedig E témakörben további fontos feladatunk a folyamatos . , , , . t-Wal kívánta előseeíteni az ioar aránvos területi feilesza beruházások hatásfokának, valamint a gyártás- és előretekintő piaci munka biztosítása az export l.cencet, know-how-t vásárolták. iával kívánta elősegítem az ipa ^arányos területi tejlesz fejlesztés gyengeségeinek tulajdonítható T Z , T- ■ blzlosltasa’,az exPorl Bár elfogadható az a megállapítás, hogy a műszak, tését és a kitelepítés, célokat. Ezzel a meglevő terület, icjieszies gyengesegeineK tulajdonítható. termelés struktúrájának javítása es az ezt érintő Iehe, f. .. , .. • . >r, . „..^„„toior.c.s.yr.vfr.krvzatrysfekzámnlását kívánta elérni Egyik legfontosabb gyakorlati feladatként meg kell tőségek kiszélesítése színvonal jobban emelkedett, mint a termelékenység- aránytalanságok fokozatos felszámolását kivanta elérni követelni hogv a vállalati tervrenrlszer kémiák. a i i , .... . , , ben jelentkező eredménye, de a technikai berendezések, korlátozva a fővárosban és kornyékén főleg uj üzemek Az“z%h?fa7sfséfsokkOTtoalaTM,4mo*fas gépek nagy részének korszerűi lenségc, és az ebből szár- lé,esi,ékét ék.zexlenziv beruházásokat. Azegyedinagy rendelkezésreTlIó^mű^^d erőket dsősorban koncén] , ‘“ Tb ' U , G ,“T*" üzemeltetési zavarok és fenntartási többlet- beruházások telepítésénél a népgazdasági,ernle,fejleszríli’ihhan mi f i elsősorban koncent- alakul, melyben nem a vállalat, egyedi helyzet, hanem jelentékeny hatásfokrontó költségtényezőként tési érdekeket kötelezővé tette. Preferált bizonyos ipaérdekében m te!' T /T ^ “ ÖSSZehaS0"lításbó' adódó tényezök szabJák j" lenÍkezfek rilag fejletlen településeket azzal, hogy a vállalati saját tív feladatokból F h ° E í n adTMm**tn' aZ érdekeltsé8 lapját, reális. Mindenesetre a kerület A mflszaki fej,eszlési tevékenységben a vidékre való erő terhére megvalósított ipari beruházásokhoz 20-50 kedelmi és áJbSUTjpectólu* helyzetében - de egyébként is - figyelembe súlyponteltolódáson kívül sem lebecsülendő, hogy %-ban költségvetési hozzájárulást biztosít. Differenciált vezetőket a SddteSe Ti a,k°rulményt 1S’ h°gy a kooperáci0 a vállalatok kellő gondot fordítottak a munka- és hitelpolitikát írt elő az iparfejlesztés területi célkitűzéseih • ’ía -u m ‘ -C J° magas foka eseten egy-egy nagyvállalatnál — pl. a baleseti körülmények javítására Szinte minden terüle- nek elősegítésére. Elrendelte, hogy az előző évben meg“ X xx'i ;,rXéixo,nt,ü: “ VAOnil. korszerBi""icrz***^***».««,».... mert gyengébb technológiai felszereltségünket az a mékemek egész sorát dotálja államunk. Reálisan kell .. J „óriába SOrolt üzemeket ki kell telepíteni, illetve r / -/°fi- Z■■ teC!m0lÓgÍai tehátvizs8i'lni’h°Sy adott körülmények között a tárnod 0 A kerület sajátos vonásainak érzékeltetésére a szerte- budapesti működésűket meg kell szüntetni. 1968. Ha a vállalatokTmXGajáj “'** ”*“• rfllalalk míszaki *»«** <**««*» « ^ 1' f" Jden!ke“ *| a'TMrtiz4dós xtT-akerü,e:iv"r,okrakonkre,izáivanKe. CB ,, . , .. ‘ “ ’ állapítható, hogy az allami támogatás mértéke a két vetületét érdemes külön kiemelni— még 1962-ben — III. kategóriába sorolta és vidékre ak0fh?S !. Teek,lTé?;nOVe6' Pr°gramjaik Canz-MÁVAG, az OGV és a Május I. Ruhagyár ^ VClU,Clel kU,°n településre kötelezte - többek között a Fővárosi AÉ'XáDlXkTzelsSplrtiXXlXXiízöi, ki,élelév';1 a'acsony és a,IV'ö,éves néP8azdasá8i'er*_ az egyik, hogy valóban gonddal kezelték a minő- Cipőipari Vállalatot, valamint az Országos Tanszcr">'ercSÍBlé">"ZÍi' * nem eredménytelenül. Már gyárló és Érlékcsllő Válla,a, négy budapesfl ietep-18 vállalatának 3 milliárd Ft-tal többet kell termelni 1967'ben ''gyeimet kellően csökkent a melegüze- helyet es központját is. Ezt a döntését a G 0 146/1966. mint 1965-ben" már 1969 ben n7r>nn« rírc,; t ^ mi selejt. A selejtcsökkentő tevékenység meg- sz., a fővárosi III. kategóriába sorolt üzemek kitelepi-XeZeX^^mXd ZnállSeuék At," “4a „lapozouságára mnl. hogy a se,ej„esz,eség iésének eredményeiről, valamin^ a szükségessé váló vek szerint azonban az előirányzóit vnlnmpnfpif„f.i8 a i ■ r ■, . azóta is jelentősen csökkenő irányzatú, kategóriái és a kitelepitesi hatandó módosításáról hoz 1300 fő létszámbővítést használhattak volna fel musz‘l ' CJ csrics! cs bcuiházási tevékenység a kerüa másik pedig az, hogy legfontosabb reprezenta- szóló határozatában megerősítette és a kitelepítés a vállalatok a valóságban 4 év -ihu 400oVővel f ‘ l i le''Paianal< saJátsag0san heterogén arculatát tükrözi, tív gyártmányaik munkaidő-szükségletét moz- határidejét a Fővárosi Cipőipari Vállalat esetében koztattak többet 8 ' Vá't?Zatosságában’ nagyságrendjében és hatádonyoknó, 4, motorvonatoknál mintegy 6%-kal 1967-68. években, a Tanszergyártónál 1969-ben saban egyaránt. Az általános negatív tendenciák csökkentették, főleg műszaki intézkedések révén, jelölte meg. 10 11 Jl _____________ 4VL j 4; ; _ A_ \____ _ — -_ _ - ---------------- - - -- - -- - - - - - - ■ ■ - - - ----- ■ . - . - - - - - — - ■- .._■■■ . — . ■ V
