Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1966-10-22--23
*m -mm - *’ • • I 0 I Létszámadatok összehasonlítása: 1062/6.V. és 19115/66. évre. újjáéled? — „Mit nevez a muixizmus napjainkban nacionalizmusnak? ” — „Nacionalizmus-e a ' „ 7 ■- , : . — nemzeti örökség ápolása?” stb., stb. Az állásfoglalást és az oktató-nevelő munkát az is nehezíti — Iv (• n cl o s k«r u a k iskolai (a V111. kormothon) , •í i.i i . ,. ||f®| I T , .. , --mondjak — hogy a szocialista hazaszeretetre neveles eszmei tartalma és pedagógiai módszerei jógg| au. iln|i Samunk .Kii- Név. fg°*'8 Uy^v-j öflS/erészt kidolgozatlanok. íh1í' " ' isiv. képző ,sl<- <)Mk í-k. közép felső H011 Etikai vonatkozásban: az iskolai, tantervi és munkafogyelom, a közösségi szellem, az oktató-nevelő- - — • — munka és az iskolán kívüli társadalmi tevékenységben való aktivitás kielégítőnek mondható. Nem Iskolák 1902/63 20 10 I - - 0 1 - 5 megfelelő azonban ogyos nevelőtestületoinkbon a közösségi, erkölcsi szint. Ez helyenként hibásan Tanulók 1962/63 14 454 3807 136 “ - “ÜT" " 855 ~ÜÍÖ T ' 22 481 I értelmezett kollegialitásban, kritikátlanságban, egymással szembeni igénytelenségben, általában a ___ j társadalom részéről elhangzott bírálattal szembeni ideges érzékenységben mutatkozik meg. Iskolák 1965/00 20 11 4 7 0 1 0 I 4 4 3 A pedagógiai munka terén vannak kerületünkben jó eredmények, de fontos tennivalók is. A podagógiai tudatosság az utóbbi években sokat fejlődött. Növekszik azoknak a pedagógusoknak a száma • Tanulók 1965/66 12 733 3276 870 6739, 1260 717 434 1300 | 1898, 663 30 192 akjk az elfogadott szocialista pedagógiai elvek gyakorlati megvalósítása érdekében alkotó, kezdeményező és újító munkát végeznek, különös tekintettel az oktatási reform korszerűsítéssel kap- Az iskolareform a közoktatás számára hosszú időszakra megszabta a feladatokat. A végrehajtás esolatos követelményeire. Ugyanakkor pedagógusaink jelentős része ismeri ugyan a szocialista során a megvalósítás ütemét illetően, bizonyos türelmetlenség volt tapasztalható. Különösen sok pedagógia általános elveit, de lényegének megértéséhez, alkotó alkalmazásához még nem jutott el. gondot okoz a középfokú oktatásban, a szakmunkásképzésben az iskolareform célkitűzéseinek A gyakorlati nevelési feladatok és módszerek értelmezésében még nincs meg az egység. Azon ma már egységes értelmezése, valamint a korszerű, tartalmi követelményeknek megfelelő új módszerek nem - vagy csak nagyon elvétve - vitatkoznak, hogy nevelhető-e a gyermek, de a nehezen kialakítása és alkalmazása. Iskolarendszerünknek minden fokon a népgazdaság igényeihez kell nevelhető gyermekről könnyen lemondanak. Még mindig sok problémát okoz a fegyelmezés. A nelieigazodnia és a reális lehetőségeket kell alapul vennie. így középiskoláink fejlesztésének ütemét, zen fegyelmezhető gyermekek esetében, a rosszul fegyelmező nevelők hiányolják a „megfékezéshez” belső arányait is a népgazdaság szakember szükségletének kell meghatároznia. Oktatásunk az szükséges eszközökot, a testi fenyítést. Az iskola nevelőmunkájában nagyon fontos szerepe van az elmúlt években őzzel nem volt kellően összhangban. Középfokon a gimnáziumok voltak túlsúlyban. osztályfőnöki tevékenységnek. Ezt a szerepet kevés osztályfőnök tölti be a szocialista pedagógia A szakmunkásképzés bázisai továbbra is a hagyományos iparitanulá-intézetok maradnak. követelményeinek megfelelően. A reform végrehajtásának tapasztalatai alapján, a szervezeti kérdésekben bizonyos korrekciók Az iskolai élet demokratizmusa fejlődik. Az iskolák vezetőinek többsége a fő kérdésekben ogyüttváltak szükségessé. A jövőben nem lépünk fel a szakmai előképzés igényével a gimnáziumi 5 + 1 működik a pártvezotőséggol, a szakszervezettel, a KISZ-,szel, Iskolabizottsággal a nevelőtestületoktatási formában, de nem mondunk le arról a célkitűzésünkről, hogy az ifjúság munkára nevelésétc, Idönkónfc azo„ban ogy-egy iskolában a demokratikus centralizmus értelmezése és gyakorlata nck új fői mait kialakítsuk. eltorzul. Ez az eltorzulás konfliktusokat is olőidézott ogy-két iskola nevelőtestületének egyrészo és Iskoláink tanulóinak a túlnyomó többsége munkásszülők gyermeke. (Az általános iskolai tanulók a helyi vezetés között, sőt a kerületi tanügy-igazgatással szemben is. E feszültségek okai természetemintegy 70%-a, a középiskolások mintegy 60%-a.) A munkásszülők gyermekeivel való fokozott són sokrétűek, kezdve a demokratizmus hibás értelmezésétől, folytatva a helyi és felsőbb párt, állami foglalkozást tehát már a magas százalékarány is indokolja. Ennél azonban sokkal többről van szó. ós tömogszorvezoti vezetés munkájában tapasztalható gyengeségekkel, hozzátéve a személyzeti és Ez nemcsak szociális és pedagógiai kérdés, ahogy ma még pedagógusaink nagy része látja, hanem kádermunkában előforduló hibákat is. nagvon lényeges politikai kérdés. Pártszervezeteinknek, a tanács oktatási osztályának, az iskola...... ................. - , . . , ■ ,, , . ' , . , ' , , ,, , , ... . ,. . , , . ‘ , . , , Az elmúlt négv esztendő alatt a kerületi pártbizottság — az oktatási törvenv crtolmcbon — különös vezetőségeknek céltudatosabban es határozottabban kell munkájukat végezni annak erdekebon, ... , ,, . , , , 1X, , . . . ... , ..... , , ...... , . , , ügyeimet szentelt kerületünk köznevelési helyzetének, röbb esetben tűzött napirendre oktatásliogv a hátrányos helyzetben levő tanulókkal, mindenekelőtt a munkásszulok tenetsoges gverme,, . . , ,, , , , ,, , , , „ , „ , ,, , „ . . . , .. *, * , ' , , .. . ... , ii' ii ü i ü politikai es nevelési kérdésekét. 1963-ban két ízben átfogóan foglalkoztunk a reform kérdéséivel, keivel, a követelményeknek megfelelően foglalkozzanak pedagógusaink. Emellett a napközi ott_ , ... , , , . , , . ., . , 7, ■ rii-il i i /ii i n • -i • felmertük a reform bevezetésének egy eves tapasztalatait, a szakközépiskolákban folvo oktató lionok tárgyi es személyi ioltctcleit tovább kell javítani. , ,, , , ............ , . , , . , . , , nevelő inunkat, es továbblojlesztésónek lehetőségeit, valamint a dolgozok esti és levelező oktatasa-A jövőben párt és tömegszorvezeteinknok - különösen a KISZ-szer vezetnek, a tanács oktatási nak helyzetét. Majd értékelte a pártbizottság az iskolareform két óvos tapasztalatait és meghatározta osztályának, az iskolák vezetőségeinek további erőfeszítéseket kell tenni a szocialista iskola fejlesza kerületi tanács, a pedagógus pártszervezetek, a tömegszervezetek, valamint az üzemek további tése érdekében. Nagy gondot kell fordítani a VIII. kongresszus határozatai maradéktalan megfeladatait. A pártbizottság által hozott határozatok végrehajtását 1966 márciusában egviittos párt || | valósítására, a kádermunkára, a pedagógusok továbbképzésére. ^ ós tanács végrehajtóbizottsági ülésen vizsgáltuk meg. Az eredményes oktató-nevelő munka egvik fő tényezője a pedagógus. Kerületünk pedagógusainak , , ,, , , . . ...... . . .... r ■ ,i • ‘ttt ■ ■ ■ . .. ii- i.. i i .. w Az elmúlt négy ev alatt több ízbon foglalkozott a part vegrclmitóbizottsag a pedagógus partszervoeszmei, politikai gondolkodását fejlődés jellemzi. Kde czesre jut ez a társadalmi rendünkhöz való , , , , , , , ” °, 1 , , ........... , . . zetek tevekon vsegevel, feladataikkal; munkáinkat 1 igyelemmel kísérte, segítette. Pedagógus partszorosabb értelmi es érzelmi kapcsolatukban. Ugvanakkor nevelőink elentős része meg nem tud . , 1 . ... . ,, , , . ,, , , • tt • i / i • , i / szervezeteink, párttagjaink eszmei politikai esolekvesi egysege állandó harcban alakul, formálódik, megfelelő biztonsággal eligazodni a társadalmi problémákban. Világnézeti tekintetben pedagogu.. , . * , , , ' . , , „ ... , , „ . , . . ,, ... . , , . ,7 ... .. i ■ ii... ..i i E tekintetben íiedagogus pártszervezeteink számottevő eredményeket értok el. Szervezetileg, ; saink jelentős része nagy változáson ment keresztül. Kerületünk iskolaiban szci) számmal vannak . , . . , , ,.. , • , , , . , n i/ ii . -,i politikailag erősödtek a pártszervezetek, több pártszervezetünk van, az alajiszorvezetok munkája is ! szilárd, marxista moggyozodcsfi íiedagogusok, akik gondolkodásukban es magatartásukban is , ..... , ./ ..... i .. . .... ... . i ... általában fejlődött, de további erőfeszítéseket kell tenmok, hogv a fejlődés meggyorsuljon, j kommunisták ós oktató-novelo munkájukat ez határozza meg. Ez a reteg a nevelőtestületeken belül J bázist jelent az ellenséges ideológiai nézetek elleni harcban. Hiba, hogy gyakran ezek is csak véde- Az elinult évek kulturális és népművelési munkájáról szólva, felelnünk kell arra, mik voltak a főbb köznek és nem tudnak elég eredményesen fellépni a polgári ideológia, a modern vallásos nézetek e célkitűzéseink, hogyan hajtottuk ezeket végre és a feladatok végrehajtása során eljutottunk-e j területen gyakran jelentkező legkülönbözőbb formáival szemben. a potenciálisan számbajöhető tömegekhez. Feladataink a VIII. kongresszus alapján a következők: : " I A hazafias nevelésnél gyakran jelentkező probléma a nacionalizmus. E téren eszmei bizonytalanság a ^művelési tevékenységnek a társadalmi és állami szervek egybehangolt munkája alapján, a tapasztalható. Ilyen kéi-dések vetődnek fel: „Mi az oka. hogy a nacionalizmus szocialista talajon is politikai és világnézeti nevelésben, az általános alapműveltség terjesztésében, a szakmai tudás növc-1 26 27 I ifi IOO 404 ■ : mm m ** * ' *
