Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1966-10-22--23
i mm mm mm mm ,:í* t% mm ■f).;;:,;, Pí:# ; g I k Az ateista propagandamunkának kétségtelenül vannak eredményei. Egyes üzemekben, intézmé- Az új gazdasági mechanizmus nem cél, hanem eszköz a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósíí nyékben jól működő ateista bizottságokat találunk, egészében mégis e tevékenységet gyengeségek tásáért. Ezért propagandamunkánk középpontjában az alábbi főbb kérdések megértetése szükséges: jellemzik. Sokat kell még munkálkodnunk azon, hogy a Központi Bizottság 1958-as határozatát következetesen végrehajtsuk. A kerületi pártbizottságnak és pártszerveinknek nagyobb erőfeszí— a gazdasági mechanizmus reformjának szükségessége és feltételei, | téseket kell tenni, liogv dirokt és indirekt módszerekkel hatékonyabbá tegyük az ateista propa— a gazdaságpolitika és a gazdasági mechanizmus összefüggése, gandát. — a reform lényege és fő vonásai. Üzemi, hivatali, intézményi pártszervezeteink egyaránt megértették, magukévá tették pártunk VIII. kongresszusának irányelveit, célkitűzéseit, különösen az osztályharc két döntő területére A fenti kördések ^mertetését nem kezelhetjük kampányfeladatként, mert az hosszú időre megszabja vonatkozó megállapításait propagandamunkánk fő irányát. Erre már az 1966 —67-es oktatási évben nagy gondot kell fordítanunk. Törekednünk kell arra, hogv az egves oktatási formák — miként ezt a pártszervezeteknek Párttagságunk egyre jobban megérti, hogy a békés gazdasági versenyben csak úgy tudunk lépést megküldött „Oktatási Útmutatódban igyekeztünk megvalósítani - megfelelően, differenciáltan fogtartani, a szocializmust minél gyorsabban felépíteni, ha éves terveinket maradéktalanul megváló- lalkozzanak az új gazdasági mechanizmus kérdéseivel. sítjuk és jelentősen előre lépünk a mennyiségi, gazdaságossági és mindenekelőtt a minőségi mutatók . , , , , , , , ,. .. . , ,. . ,, r , , 1 , , ° , A kerületi pártbizottság es a pártszervezetek eszmei politikai tevékenységében jelentős helyet foglal megiavítása terén. Ezt biztosítják a pártszervezetek egyre mélyrehatóbb kezdeményezései a gaz- , , , .... ... , ..... , . . , ‘ .. M , , . , ,, , n-, . . ... i , , el az írásos szemléltető és a szóbeli agitáció, valamint n táiékoztató munka. Ma mar az agitació dasagi munkában es főképpen az, liogv a dolgozo tömegek esolekvócn támogatlak azokat. , . ... ...... ... ...... ° ° b J a kérdések megvalaszolásara törekszik, az agitáció érvelő, vitatkozó jellegének erositesere, az Az eszmei egység — e területen — a cselekedetben is tükröződik. Párttagjaink túlnyomó többsége agitációban az elvtársias hang az uralkodó. Szabad, őszinte, nyílt légkörben folynak a viták. .Jelenhelytáll a maga területén. Az előző évekhez viszonyítva, csökkent a párttagok részéről elkövetett tűs teret kapott a termelési agitáció. munkafegyelmi vétség. Fő forma a szóbeli agitáció. Az utóbbi időben ismét rendszeressé válnak a pártnapok, melyeket örvendetes tény, hogy a különböző munkamozgalmak kezdeményezésében és megvalósításában a előadókkal, tájékoztató anyagokkal segítünk. A legeredményesebbnek tartjuk a csoportos beszélpárttagok élenjárnak. Példamutatásuk sok ozer pártonkivüli dolgozót ragad magával. ' getések rendszerét. Általános vélemény, hogy a kis, 6- 15 fős csoportokban őszinte, nyílt légkör Mindinkább növekszik azon párttagok száma, akik saját munkájukat bele tudják illeszteni az a'íul kk dm°ndÍf fltalá"°8 hcl-vi problémáikat. Sok kérdésben a viták után egységesebb az i országos építőmunkába. Van emellett természetesen olyan szemlélet is - és ez még gyakori - , hogy álláspont, tisztázódnak a nézetek, a pártvezetés szamara nélkülözhetetlen tapasztalatokat nyerünk párttagjaink csak „kapukon belül” gondolkodnak. Másik felfogás - és ez elsősorban értelmiségi ^ A í*01??" fndot,k° 1 forddanunk a témák és a vezetők kiválasztására, a cso, . ... , . . .. . . , ii. .11 i r i n . ; portos beszélgetések lellcgének meghatározáséra, a tömegszorvezetekkel való kooperációra és a munkaterületen jelentkezikhogv csak országos problémákkal foglalkoznak, ugyanakkor kevés 1 . , „ ... , , , , .. ... ii ..... r„ .... . . , ,, , , . tapasztalatok Felhasználáséra, külön is ügyelve a helyszínen tisztázatlan vagy választ nem nyert szó esik arról, hogy saját munkájukban mi a javítanivaló. Találkozunk olyan problémákkal is, ké d ‘ -kre lé issz t> 5 * hogy párttagjaink, pártszervezoteink egy része nem érti, az osztályharo említett két területe egymással szorosan összefügg, egymástól nem választható el. Nem lehet úgy gazdasági munkát, segítő Az írásos szemléltető agitációs eszközök közül a legeredményesebbek az üzemi újságok. Az üzemi tevékenységet folytatni, hogy közben szom elől tévesztjük az eszmei, politikai, tudatformáló - helyi - hetilapokat jól képzett újságírók készítik. A helyi pártbizottságok is érzik az újságok jelenmunkát. tőségét és hatását a politikai munkában. A lapokban legtöbb a termeléssel foglalkozó cikk. E mellett , ... , ,, ... .... - , ..... • , .. . . „ ,, , pártpolitikai, kulturális, szociális, sport és egyéb jellegű írások is vannak. Az újságok kritikai szel-Az 1964-es vezottíségválasztó taggyűlések tapasztalatai is szinte egyöntetűen azt mutatták, hogy a , ... , , ! . . . .... ... ... ... , , . , x ... x . .... ii j ü. . . . i i . .. ..... , leiünkkel, a helvi problémák kutatásával es íeltárásaval áltálában lói illeszkednek az adott terület beszámolok anvagabol kiemelkedett a partszervezetek gazdaságszervező munkaiéval az adott üzem, „ „ . , i . • . .i . . i r i ii . - t i, . . .... életéhez. Ezért a dolgozók szívesen olvassak okét, igv növekszik a lapok tomogkaposolata, szélemtézmény gazdásági tevékenységével foglalkozó rész. Latható volt, hogy a partvezetosógek erre ... . . „. ... % r„ .. , „ .. ..... .... > .. . i rí. ..^1 r» 'i j. t a 'i .11 t, - , . , , i , sedik a levelezohalózat. I ovább loilesztondo a párlszcru és időszerű biralat, a kulsó munkatársak fektették a fo súlyt. Lényegében gyengébb volt a pártszervezetek belső életével, a pártcsoportok „ , „ , , .. , , .... , ... . iii.i i , . , , , i p i ,, . , ..... foglalkoztatása, a levelezohalozat szélesítése, olvasol ankétok, rendszeresebb szervezésé, munkajavai, a párttagság aktivitasaval, helytelen, hibás nézetekkel foglalkozó rósz. A jövőben még intenzívebben kell foglalkozni a gazdasági munka és tudatformálás összefüggéseivel, kölcsön- Változtassuk meg erőteljesen az agitáció alapjában védekező, szégyenlős jellegét. Egész agitációs hatásával. munkánkban lényeges feladat, hogy a meglevő nehézségek, hibák, feladatok mellett, sokkal többet . . . ii ,, , , , ,-ii • i . ii ii •• ,i ... ... .. . .. szóljunk eredményeinkről. Erősítsük a rétcgagitációs tevékenvséget és az „egv nvelven” való A pártoktatásban és egész politikai munkánkban az elkovetkozondo időszakban egyik legfontosabb 1 -,'1» feladat az új gazdasági mechanizmus propagandája. A gazdasági mechanizmus reformjával foglalkozó agitáció és propaganda célja: A Politikai Bizottság 1965. június 25-i határozata óta a kerületi pártbizottság és a pártszervezetek tevékenységében is szervezettebbé és rendszeresebbé vált a tájékoztató munka. A rendkívüli tag[ € I — megértetni a reform fő célkitűzéseinek szükségességét, gyűléseknek, a taggyűléseken ismertetett tájékoztatóknak, a különböző Emlékeztetőknek a rend, , , ........ . . ■ .... . , , ... Bzoresebben kapott információknak kedvező a hatása. ■ - ezzel párhuzamosán erősítem a közgazdasági szemléletet a párttagság, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, a propagandisták és a dolgozók mind szélesebb körében, A határozat előtt sok jogos bírálat érte a tájékoztatást. Még most is szűkszavú, sok kérdésben kate- több oldalról bizonyítani, hogy a gazdasági mechanizmus reformja társadalmi és gazdasági goriluis, nem eléggé érvelő a tájékoztatás. Hiba az is, hogy még mindig olyan nehezen, hosszú idő fejlődésünk szükségszerű velejárója azután, hogy minőségi változások következtek bo haután reagálnak felső szerveink az alulról jövő jelzésekre. Párttagjaink sok esetben teszik szóvá, zánkban; politikai, társadalmi, gazdasági — technikai — területen egyaránt, ko£.V tájékoztatásuk nem előzi meg a pártonkívüliekét. ff _ mog kell értetnünk, hogy a reform végrehajtása erősíti a szocialista termelési viszonyokat, Pártszervezeteink keresik az új formákat, módszereket. Mindemellett jelentős részük még ma sem | elősegíti a tormelőerők gyorsabb fejlődését, az életszínvonal emelését és nagy lohotőséget veszi elé# céltudatosan és szervezetten igénybe a rendelkezésre álló anyagokat, erőket és eszközöket. nyújt a szocialista demokrácia kiszélesítésére. A gazdasági mechanizmus és a III. ötéves Komoly hiányosság, hogy a felülről lefelé való tájékoztatás, mire a párttagokhoz ér, tartalmában terv célkitűzései egységes egészet képeznek. kopik, helyi jellegű érvokkel kevéssé bővül, gyakran elszürkül és helyenként el is akad. 20 21 IH UVa j I | 1 l-________________________________.. Á. j ^ i - ——— -----——-—_— —-----------------------.— ,,— - .... .. ■ ■■■ ■ .... — - —- ■ — — - -----------------------------------———— —■— ■ -....— — V
