Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1966-10-22--23
» :-4» «- 7 -lesznek, csak azt a kérésünket tudom pártszervezetünk nevében is tolmácsolni, hogy ezekkel a társadalmi kérdésekkel foglalkozzanak elsősorban, mert ezeknek a meghatározása, kidolgozása méfe inkább a.pártra tartozik most, s a jövőbai is, mert eddig bármikor. Megmondom pl. milyen kérdésekre gondolok; a mechanizmus egyértelműen arra fogja ösztönözni az embereket, hogy elsőrendűen a saját keresetükkel, illetve annak növelésével foglalkozzanak. Korábban mi ezt tragikusan fogtuk fel, pedig talán nem baj, ha olyan körülményeket teremtünk, hogv nagyobb kereset mögött a társadalomnak végzett nagyobb munka vatt. Mégife hol lenne előre végiggondolni, milyen következményekkel jár majd az emberek tudatában a mechanizmusnak ez a jellemzője. Vagy ittvan pl. az egyéni felesősség, köllektiv vezetés kérdése, amely ugyan szavakban mar eddig is sokszor szerepelt mindenféle proncbn, de amelynek tökéletes megoldásáról ritkán hallunk, s ami a lényeg a mechanizmus reformja ismét csak nem abba az irányba fog hatni, hogy ez a harmónia gyorsan létrejöjjön. Ha egyszer egy vezető mondjuk vállalatvezető valóban teljes felelősségre gél és egyedül dönthet az üzem jövőjéről és az emberek jövedelmét illető fontos ügyekben, - márpedig szeretnénk, ha ez igy lenne - akkor a másik oldalról éppen a pártnak kell majd biztosítani a megfelelő társadalmi ellenőrzést, hogy ezek az egyéni döntésdc a köz érdekeit szolgálják. Ilyen köri 1- mények között soha nem látott mértékben megnövekszik az egyes p„r tszervezetek önállósága és meg övekszik a velük szemben támasztott igény is. Egyenesen csődbe kerül az olyan pártszervezet, amelyik csak. .arra Rendezkedett be, hogy felülről érkezett utasításokat hajtson végre. Akármilyen jól is tette ezt eddig, a jövőben ez kevés lesz, mert "felülről" nem ismerhetik minden apró részletüiet problémáját és még csak nem is tudják eldönteni, hogy itt, vagy ott melyik a helyes ut, hogyan kell helyesm választani. Amennyire ijesztően próbáltam ezt megfogalmazni, bolyán nagyszerűnek tartom ezt, hiszen ez azt jelenti, hogy a pártszervezeteink most fognak igazán rátalálni a szocializmus körülményei között munkastílusukra, tevékenységi körükre, feladataikra. Mindezek a kérdések közel sem olyan, egyszerűek, mintsem hogy végleges megválaszolásukra vállalkozni merhetnék. Éppen ezért raostmár csak egyetlen szükebb területről a sajtó és a tájékoztatás viszonyairól szeretnék beszélni. Hiszen ehhez valamivel többet is értek, ugyanakkor meggyőződésem, hogy ez az uj mechanizmus un. társadalmi oldalának egyik alapvető fontos része lesz. Mert mint ahogy befolyásoló szerepük pártszervezeteinknek egyre nagyabb lesz a jövőben ellenőrző szerepük is megnő egyes részterületeken, véleményem szerint ugyanígy növekszik meg a sajtó szerepe és funkciója is a jövőben. Az egész társadalom ellenőrző szerepét kell a párt és ezek mellett elvállalnia a sajtónak, mint amelyik nap mint nap képes az élet Lgkülönbözőbb. területeiről hirt adni, tájékoztatni,az ott kialakult viszonyokat ismertetni. Szándékosan nem emlegettem a párt sajtót, mert azt hiszem ebben a tekintetben is egy kicsit előreszaladtunk. Elvártuk, hogy mindéi lap cikke közvetlenül a párt ideológiai és gyakorlati céljait szolgálja. Azt hiszem, hogy nem helyes értelmezése ez a sajtó feladatainak a szocializmus ,különösen pedig az épülő szocializmus körülményei között. Az egyén és a társadalom céljai, érdekei, perspektivikusan és az élet legalapvetőbb területein a mi körülményeink kpzött azonosak. Erről az azonosságról mindig beszélünk, helyesen beszelünk, de nem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy mi egy dialektikus világnézeti alapjain állunk. S ha az életből nem tudnánk ez a dialektika az életből ulvont elméleti síkon is jelezné, hogy ez az érdek•A AT i
