Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1962-10-20/1

Ki v'nőm, ogy olyan határozatot fogadjanak -el, amely helyese jelöli meg a Pártbizottság munkájának irányát és olyan veze szerveket v'lasofcanak meg, amelyek képesek lesznek e határoz az eddiginél is következetesebb, magasabb színvonalon végreh A két beszámoló, amit itt hallottunk, és az eddigi vita ilye , ; U.í *• : < ; í( ( '..éhes ha.', os elv társ, Budapesti Pártbizottság: ,/ Kedves Elvtársak! vW' Üdvözlöm az Elvtársakat a Budapesti Pártbizottság nevében. Kiválom, hogy olyan határozatot fogadjanak-el, amely helyesen -J vezető ’ozatot .'ehajtani. , . _ ilyen értelemben nagyon biztató volt. Szeretnék csatlakozni azokhoz az elvtéx'sakhoh, akik azzal kezdték a hozzászól'sukat, ogy amikor idejöttek, nem gondoltak arra, hogy hoz ' is fognak szólni a mai értekezlet vitájához. Az én hozzá­szóló sómat is az tette szükségessé, hogy Gáspár elvtárs, a Központi izottság titkára az értekezlet elején sürgős ügyben el­távozott és külön megkért engem arra, hogy ezért elnézését kérjem a Pártértekezletnek. Kanyon sajnálta, hogy nem tud résztvenni a Pártértekezlet munkájában. Az itt ülő elvtársak közül nem tudom, ki honnan ismer engem, de nem vagyok egészen idegen ebben a kerületben. Itt kezdtem dolgoz­ni a Ganz-gyárban, majd mint a Budapesti PB istruktora, süríin jártam a VIII. kerületbe néhány évvel ezelőtt. Bgy pár nappal ezelőtt még én is u^yr voltam, mint most Bakó elv­társnő, Budapest egy másik kerület eben, a XIV. kerületben izgultara végig a pártértekezletet, azzal a különbséggel, hogy én már nem kerültem ott ujjáválasztásra. így jelenleg inkább csak mint társa­dalmi aktiva képviselem a Budapesti PR-ot, hiszen most átmeneti helyzetben vagyok, utón az egyik beosztásból a másik felé. Ami az itt tárgyalt kérdéseket illeti, a mi tapasztalatunk is,- ahol eddig dolgoztam, - az volt, mint itt az Elvtársaknak, hogy a kongresszusi irányelvek nagy érdeklődést váltottak ki nemcsak a párttagság, hanem a pártenkivüli tömegek részéről is. Ezt figyelhettük meg a párttaggyüléseken, üzemi, hivatali párt­értekezleteken. Az eddig lezajlott taggyűlések és párüértelcezle­­tek az irányelvek szellemében összegezték az eredményeket és a további tennivalókat általában úgy határozták meg, hogy' még követ­kezetesebb, még eredményesebb munkát végezve haladni, az eddigi vonal alapján, a mostani utón. Pártunk soi'onkövetkező VIII. Kongresszusánál:; is ez a fő célkitűzése. Ebben a tekintetben a VIII. Kongresszus jellege bizonyos vonatkozásban eltér a VII. Kongresszus jellegétől. A fő feladata a Kongresszusnak, hogy összegezze az eddig elért eredményeket és az 5 éves terv végre­hajtását jelölje meg az előttünk álló fő célkitűzésnek. A VIII. Kongresszusnak tehát nincs olyan nagy célkitűzése, mint volt a VII. Kongresszusnak, mely a szocializmus alapjainak leraká­sát állitotta a nép elé. Igaz, az irányelvek utálnál: arra, hogy a szocializmus teljes felépítése mint nagy történelmi feladat, előttünk áll, de nyilvánvaló, hogy ezt nem egy, vagy két kong­resszus, vagy egy-két 5 éves terv-időszakban fogjuk megoldani. Ezért mondhatjuk, hogy a VIII. Kongresszus fő feladata az eddig folytatott politika megerősitese és az 5 éves terv végre­hajtására összpontositani, mozgásitani az erőket. Kádár elvtárs a Központi Bizottság ülésén, amikor az irányelvek tárgyalása volt napirenden, joggal beszélt arról, hogy az irány­elvek nem tartalmaznak különösebb szenzációt. Ez alatt elsősor­ban az előbb mondottakat értjük. Azt tapasztaltuk, hogy az emberek nem is szeretik a különösebb szenzációkat, erről győződhettünk meg az utóbbi napokban is, amikor bármennyire nem akartuk, mégis lett bizonyos szenzáció, -

Next

/
Oldalképek
Tartalom