Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1959-10-17--18

. _ - ___ _ . . -U í 2 ^

u> A- 43 -aata szocialistává vált Magyarországon. Emberekről van szó, mégpedig a mi parasztságunkról, amelynek benne van a begyében a termelő szövetkéz éti gondolat, .zzel fekszik, erről álmodozik, jó vagy rossz álmokat, de benne van gondolkozásában. Éppen igy kell a kultúrának, az emberek tudatában lenni, elhinteni a dolgozók között a kultúra fontosságát, a dolgozók ezzel feküdjenek, erről álmodozzanak, ezzel keljenek.

Ez is hozzátartozik a szocializmus építéséhez. Ezen a téren bizonyos mértékig el vagyunk maradva. A dolgozók közéjt sokszor vetődik fel a politikamentes művészet kérdése. Egyre többet kell amiivészékkel politizálni. Kik kívánnak. politikamentes művészetet? iíem semeleges emberek azok. Tudják, hogy a mi társadalmunkban sok olyan ember van, akiket a Horthy-rezsim "hiszek-egy"~re tanított.

Ha mi nem politizálunk, akkor marad az amit ők elvetettek. ^ Politizálni kell. Kell elsősorban művészettel, hogy mit i /'-'•a adunk és hogyan adunk. Politizálni kell a dolgozók között

is.

Van egy rossz érzésünk, hogy mi nem teszünk meg eléggé a követieléseknek mindent. Szeretnénk elérni, hogy a mi kulturális intézeteinkben sokkal szélesebb dolgozó réteg kerüljön. Szükség van eire mindenképpen.

Pelmerül, ho y a színházak a polifcári közönségre építenek. Javaslom, hogy az ötéves terv végére polgári izlési művészetnek a feje fejeit fogjunk kezet az egyre szélesebb uj közönséggel.

A határozati javaslatban irányelveknek ezeket a gondolatokat javaslom bevenni.

i

Törő elvtárs: /Április 4. KTSz/

Tisztelt Pártértekezlet!

Szeretne jel üdvözlöm Önöket az Április 4. KTSz dolgozói nevében. Azzal a problémával szeretnék foglalkozni, melyet Bakó elvtársnő is értintett, nevezetesen a munkastílus kérdésével.

Az 1957-es Pártértekezletnek volt egy határozata, mely szerint bár. ely funkciót betölthet minden becsületes dolgozó pártonkivűli. Ez a megállapítás ! í némely párttagban kis ellenszenvet váltott ki.

Voltak a gazdasági vezetők között olyan becsületes pártonkivűli emberek, akik kiállta]; a párt célkitűzéseiért, ós azon a helyen melyen, dolgoztak, mindent elkövettek annak érdekében, hogy a párt határozatai, célkitűzései érvényesüljenek.

A becsületes pártonkivüliekre támaszkodnunk kell és be kell vonnunk őket a munkába. Az ilyen sértődésekre fel kell figyelnünk és az előzményeket fel kell fedni, hogy a jövőben ilyen helyzetek ne forduljanak elő.

Egyetértek azzal, hogy ha az üzemek munkájáról beszálünk, akkor feltétlen a nagyüzemeket kell kiemel-I