Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1959-10-17--18
Először is legtöbb esetben üzemi munkásokból kerülnek ki, kik a véleményüket mindig őszintébben és leplezetlenebbé mondják ki. t Másodszor a baldolali elhajlók a dolgok természeténél fogva bátrabban mondják ki helytelen nézeteiket, mint a révizionisták* Harmadszor a revizionizmus és egyéb jobboldali elhajlás- elsősorban az értelmiségi területen merül fel, hol a megszületett gondolat és a kimondott szó nem esik mindig egybe. Nyíltan senki sem dicsekszik azzal, hogy ő pl. nacionalista, de Taivant Erdéllyel összehasonlítja. Negyedszer az üzemi pártszervezetk általábansoklcal radikálisabbak, mint a hivataliak. A hivatali pártszervezetek sokkal inkább elnéznek a dolgok felett. Ötödszöer: itt is hat az ideológiai képzetlenség. Könnyebben felismerik alapszervezeteink a laplezetlenül kimondott baloldali elhajlásokat és erre sokszor a pártonkivüliek is felhívják a figyelmet, mint a staniolba csomagolt revizionista vagy nacionalista £i02ü0*t eket • Az alapszervezetek nevelő és fegyelmi munkájának alapvető feladata a kommunista erkölcs kialakítása, a szocialista tudat nöyelése. , , Ha a tárgyalt időszak fegyelmi munkáját vizsgáljuk, akkor elsisroban meg kell állapítani, hogy az ellenforradalmi ügyek lezárása után ezen a téren merült fel a legtöbb hiányosság. Ezen a téren kellett a legtöbb fegyelmi határozatot hozni. A szocialista erkölcs igen széleskörű és átfogó fogalom. Egyáltalán nem korlátozódik a két nem egymáhsoz való viszonyára, a család viszonyára. Ennél sokkal szélesebb és gazdagabb fogalom. Idetartozik a szocialista tudat kialakulásának kérdése. Az ember- embertársaihoz, a közösségben, a társadalmi tulajdonhoz, a Párthoz, a munkához, a tanuláshoz, az államhoz, annak törvényeihez , stb, való viszony. Az ellenforradalmi események lezárásával legtöbbet foglalkoztatja a fegyelmi bizottságokat a bűncselekmények. Ezek között is elsősorban legtöbb a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos. Ez arra mutat, hogy az ellenforradalom örökségeként jelentkező lazulás a társadalmi tulajdon megbecsülését illetően, a Párt soraiban 13 behatolt. Ezt példázza az is, hogy több esetben a Pártalapszervezetek társadalmi tulajdon elleni bűncselekményért jogerősen börtönre pitéit párttagokkal szemben a kizárásnál enyhébb határozatot hoztak. Gyakran előfordul, hogy társadalmi tulajdon ellen vétők kerülnek pártfegyelmi été, de még nem volt rá példa, hogy olyan kommunisiák kerüljenek fegyelmi elé, akik a társadalmi tulajdon védelmét elmulasztják foganatosítani. A kommunista erkölcs felfogás lazulását és a nevelés és a következetes ellenőrzés hiányát tükrözi az a tény is, hogy az állami és tanács apparál ^ ^ Í , i v BŐI- 36 -