Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1957-06-01

* § i Október 23-a után tomboltak az úgynevezett Forradalmi Bizottságok és Munkástanácsok. Folyt a sztrájkra uszitás és későb volt már mire egyes elvtársak ráébredtek: rossz hajóra szálltak, mert ez a hajó a kapitalizmus vizeire evez. Szenes elvtárs a Rádió mai párttitkára is először örömmel vette, hogy a Rádió munkástanácsá­nak t gje lett, másnap mar undorodva menekült, igz, hogy küldték is ebből a pozícióból. Hogyan álltak helyt a kerület kommunistái a viharban? Tőlem azt kérték az egyik titkári értekezleten, mondjuk ki a pirtértekezleten és mondja ki az országos pártértekezlet is,hogy nem a kommunisták, az egyszerű tagok tehetnek róla, hogy igy történt. Egyszóval adjuk meg a felmentést a párttagoknak úgy, ahogy ezt a katonákkal, rendőrökkel tette a felső vezetés és állapítsuk meg a törtéfcenkről egészében, hogy a vezetők felelő­sek. Hogy áll ez a kérdés? Nem kétséges, a vezetés felelőssége elsődleges. Egyrészt, mert nem hallgattak eléggé a kommunisták jelző szavára, másrészt mert október 23-a után itt maradt a tagság vezetés nélkül, és a többi hiba miatt is. Ide a kerületbe is jöttek elvtársak, volt partiz nők, régi kommunisták, körzeti titkárok kérdezték mi legr/en? Mi történik itt, mit tegyenek? Kérték adjunk fegyvert. Nem tudtunk mást mondani, mint azt,hogy a titkárok maradjanak a helyükön, nem tudjuk mi történik, mi lesz és szerzünk fegyvert. Mire azonban megfelelő számú fegyvep állt rendelkezésünkre, már megzavarodottan szemlélték az ese­ményeket, nem értve, hogy ami zajlik tulajdonképpen forradalom, vagy ellenforradalom és igy a fegyvert, ha át is vették, bizony­talankodtak használni. Mindez- szerintünk - nem menti azokat a párttagokat, akik az első szellőre eldobták a piros tagsági könyvüket, megtagadták kommunista múltjukat és ahogy Kádár elv­társ mondta, hozzáfogtak néhány nap alatt "ledolgozni" évek bűneit. Mint ahogy a katonák és a rendőrök sincsenek egységesen felmentve. Annál nagyobb tisztelettel gondolunk azokra az elv­társakra, akik a legnehezebb helyzetben is a posztjukon maradtak s igyekeztek sokszor pártutasitás nélkül is helytállni. ! 77 f I- 12 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom