Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1957-06-01
' 5 " 6 : : J , i Valamint a 3o-»s években az egész marxizmust-leniniznust akarták sutbadobni és ma is találkozunk ilyesmivel. Pl. az Amerikai KP. XVIII.Kongresszust előkészítő bizottság, ahol az egyik felszólaló arról beszélt, hogy az USA-ban pártra nincs szükség,ott egy kivételes kapitalizmus van, mely időszerű és helyes, s ehhez hasonló nézetek vannak. A revizioniznusnak egyik igen jellemző vonása, az I.Világháborútól kezdve,hogy a munkásmozgalomban mindig akkor jelentkezik, amikor a munkásmozgalom időlegesen védelemre szorul. Nálunk is^jelentkezett az októberi és előtti napokban, mint áramlat, de fölvetődnek egyes .revizionista nézetek, ilyen a proletárdiktatúra és pártvezetés kérdése, a párton belül. Karosán elv társ: osak a párt, vagy az osztály vezető szerepe? Szalai elvtárs: az osztály vezető szerepe. Marosán elvtárs: akkor vigyázzunk elvtársak: abból indul ki, az osztály vezető szerepét tagadját, egyben jelenti, hogy a pártét is, de a hangsúly az osztályon van. t Szalai elvtárs: az osztály vezető szerepét, a párt és proletár/~'N diktatúrát. A jobboldali csoport tagadta mindezt. Másik ilyen revizionista nézet a békés belenövés elmélete, amely ugyancsak felmerül a mai napon, egyrészt a szoc.demektől kerül hozzánk állandó kölcsönhatásban, másrészt pedig Szorgej-nek 1954-ben a Norvég Munkáspárt előtt tartott beszédéből táplálkozott, azt mondotta, hogy a világ a szocializmus felé halad, ideértette Svédországot és az USA-t is. Azonkívül a XX.Kongresszuson Hruscsov elvtárs a parlamentről, mintegy lehetőségről besz'lt, akkor is felmerült egyesekben a parlamenti-, mint kizárólagos kérdés. Harmadik ilyen revizionista nézet az értelmiség vezető szerepének kérdése. Hz egyik 1 -'veszélyesebb revizionista nézet a párton belül. Tisztázzuk a kérdést: nem játszhat vezető szerepet,mert hiszen heterogén összetétel, eg.v része még most is visszasírja a burzsoázia uralmát, mert úgy érzi, hogy akkor jobban élt, vagy ha nemi is élt jobban a kis fizetés mellett, de kijátszotta az alsóbb osztályokat, á'X elvárta a megkülönböztetett tiszteletet. Ugyanakkor, amikor az értelmiség ebben a helyzetben vágyálmaiban és nosztalgiájában éli ki magát s ez nem teszi őt alkalmassá vezetésre, ugyanakkor a munkásosztály a kapitalizmusban - Marx szerint - nem veszíthet mást csak a láncait, a kapitalizmusban nincs számára gazdasági fellendülés, kulturális felemelkedés. Elvtársak, a revizionista nézet a gazdasági kérdésben minden bizonnyal nem jött volna olyan erővel fel, ha megelőzőleg a központosítás nem történt volna olyan formában meg. /Közbeszólások: legyen rövidebb és fejezze be./ Kreszán elvtárs: őszintén megmondom a véleményemet, hO’-y tanácskozáson vagyunk es nem politikai vitán. Legyenek szívesek türelmesek lenni, a következőkben javasoljuk a hozzászólások idejét megszabni. Szalai elvtárs: a revizionista nézet azonban olyan felfogás, amely proletárdiktatúrát akar, de különböző utakat választ. Kétségen kivül a proletárdiktatúra a legáltalánosabb, legismertebb és legjobban bevált módszere a lenini tanács, de elképzelhető, hogy esetleg- bizonyom országokban a demokratikus parlamentáris formát bevezetni. Az is elképzelhető, mint a több pártrendszer: Kina, Lengyelország - végső fokon, hogy mi a revizionizmus és mi nem, azt a társadalmi, forradalmi gyakorlat bizonyítja be. /
