Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1957-06-01
I ' mmm " T ■» -.-í»- 23 " r , 1 Ez is egyik tényezője volt azon ereim.nyes munka mellett, melyet a párt és a kormány az ellenforradalom leverése óta folytatott. Az elmondottak egyik tényezője, hogy áprilisban 12o fővel gyarapodott ezen üzemrész párttagsága. Nem a reális tükörképet kapjuk, nem a kommunisták igazi magatartását mutatja, hanem azt, hogy ezek az emberek a létkérdés idején belépnek a pártba .és szükséges, hogy ezeket a közeljövőben kommunistává neveljük. Akit pedig nem lehet kommunistává nevelni, azokat távolítsuk el azokból a munkakörökből, ahol jelenleg opportunista megalkuvó módon szembehelyezkednek a párt intézkedéseivel. Ez persze nemcsak a K ’VAG-rúl van. Én ott voltam a Köztársaság téren, ah/l Karosán elvtárs azt mondotta, milyen hatalmas tömeg: ha ennek csak a fele állt volna a helyén, nem lehetett volna forradalom Ma,gyár őrs z ágon. A Mávag-ban 4.000 kommunista volt, mint párttag és ez a a négyezer kommunista nem harcolt úgy, az 5oo fő ellenforradalmárral szemben, melynek célja a proletárdiktatúra megdöntése volt, ahogy sz szükséges lett volna. Kiért hangsúlyozom ezt ki igen élesen elvtársak? Azért, mert nekünk tanulni kell. A magyar kommunistáknak tanulni az októberi ellenforra- 1 dalomból. Nem minő egy az, hogy egy üzemben hány kommunista van, vagy hány tagja van a pártnak, hanem az kell először, hogy ezek a tagok milyen helytállást tanúsítanak a párt legnehezebb időszakában, íme 4.000 kommunista a Mávag-ban nem tudott szembeszállni az 500 ellenforradalmárral, mert kb, ennyire tehető ezeknek a létszáma, akik akadályozták a munka felvételét. De, tanulság az is elvtársak - elvi szempontból nézve ezt a kérdést - az ellenforradalom jobban megtanulta a leninizmus egyes kérdéseit, mint a kommunisták. Nézzük csak meg a gazdasági támadás irányát: a nagyüzemek, bányák megfékezése. Lenin mit mondott a forradalomról: a döntő helyen, a döntő erőt, a döntő időben kell megszervezni. Az ellenforradalom íme beépítette jó előre nagyüzemekbe, bányákba kádrcreit és a döntő időben felhasználta támadásra. Tanultunk e ebből? Nekünk olyan gazdasági, párt vezetőink legyenek minden funkcióban, ^ akik tudják, érzik és helyt is állnak, hogy a proletárdiktatúrában létük vagy megmarad, vagy elpusztul. Nos elvtársak itt szeretnék szólni a Mávag. különleges helyzetéről. Közismert, hogy a Mávag- bán a párt és gazdasági munka területén különböző akadályok és nehézségek vannak. És arról beszélni kell nyíltan és őszintén, mert ha nem, akkor ezek a hibák el fognak búrjánzani. Mit tesz a Mávag. PB. és gazdasági vezetői az ellenforradalom befejezése után: a kormány és a párt intézkedéseivel szemben? Nagyon jól tudjuk, hogy a MNK. gazdasági helyzetében a termelés kérdése a döntő tény. Azt is tudják, hogy anyag, energia, munkaerő hiányában a termelés menete nem lesz olyan gyorsütemü, mint volt az elmúlt években. Döntő az anyag és energia hiány. A párt és a kormány megfelelő intézkedéseket hozott januárban,februárban arra, hogy a vállalatok építsék le a felesleges létszámot és úgy ütemezzék be a munkájukat, ami az ország jelenlegi adottságainak megfelel. Mit tett erre a Mávag? lehet, hogy nem a saját, de lehet, hogy a saját hibájából. Ahelyett, hogy leépítette volna, megfelelően átszervezte volna a felesleges munkaerőket, ehelyett újságban hirdetett, hogy felvesz munkaerőket. Hogy mire vette fel, azt mutatja a következő tény: áprilisban 2 millió forinttal túllépte a béralapot. Ilyen gazdasági vezetés nem jó. Ma nem szabad tűrni és nem szabad az üzemi sovinizmust engedni, hogy akármilyen gerinces, vagy bármilyen kommunista vezető a népgazdaság érdekét háttérbe szorítva, a saját üzemi sovinizmusát helyezze előtérbe. J í I I
