Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.12.a/9)
1988-10-24
j" "- 6 -Baráth elvtórs: A Bp-i PB már csak ritkán kér a vállalatoktól számszaki adatokat. A KSH ós az PEH által kiadott információkkal dolgoznak, azt javasolja a kerületnek is. A személyes kapcsolatok erősitését javasolja e nelyet t• A számszaki adatoknál a 3/4 éves illetve a várható nem sokat ér. . A fontosabb az, hogy nyitottak tudjunk lenni a változásokra. „ , , i re. A többi kerületben eddig jól bevált a gyakorlatban, hogy tapasztalatcseréket szerveznek ezzel segitik az uj dolgok elterjesztését, befogadását. Csiszár elvtárs: Előbb vagy utóbb olyan versenyhelyzetbe kerülhetünk, hogy valóban másképpen kell dolgoznunk, a sallangot el kell hagyni. A cél sz, hogy értelmes jelzéseket tudjunk adni az ff-s illetékesek felé, a PB ezzel tudja segíteni a vállalatok munkáját, pl. a bér ma teljesitmény-visszatartó. Ha ez az információ összecseng minden kerületben az már ^skatulyákat nem szabad tovább tartani, rugalmasan kell dolgozni. Ma divat a személyzeti munkával foglalkozni, a "humán blokkal". A személyzeti munkát is a gazdálkodás eredményein mérjük le ós ez természetes. A tervezés jövő évi feltételei hiányoznak pl. jövő óvi bérszabályozás, devizális kérdések. Rugalmasan kezelendő a témafelelősi feladatkör is. Merre menjünk? A gazd.pol. kérdőív bevált, legfeljebb a mai aktuális kérdésekkel kell módosítani. A szöveges értékelésre is szükség van, ezt javasolja az "egyéb" kérdésekkel kiegészíteni. A pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységét értékelő anyag vázlatát a pártszervek titkárai véleményezik Kiss elvtárs: Javasolja, hogy a GPMB tagjai Mile elvtárssal a 0 közeli napokban találkozzanak és beszéljék meg a feladatokat. Foglalkozni kellene véleménye szerint kerületi szinten a munkanélküliség várható hatásaival. Czimbalmos elvtárs: A gazdaságpolitikai kérdőívben pontosabban kellene kérdezni és a válaszadás lehetőségeit is jobban át kellene gondolni. A jelenlegi nem ad eléggé árnyalt képet a helyzetről, csupán tendenciákat mutat. (pl, likviditás, vagyonjegy kérdéseknél) Jobban érdekelné öt: a műszaki fejlesztés, a külker eredmények, a pályázatok, a vállalatok többlábon állása, a bérjárulékokkal növelt bérkifizetések aránya. Olyan érdekeltségi rendszer volna szükséges, amely nem veszi igénybe a vállalatok nyereségalapjait. A nyereséget bővíteni kell a fejlesztéshez. A költséggazdálkodás, a foglalkoztatás területén kellene keresgélni. Jelenleg jobb a helyzet mint amit korábban jeleztünk, de e mögött jelentős erőfeszítések vannak. Aki rosszul dolgozik annak több lehetősége van talponmaradni, mint a jónak. L_ -------j ró ^ ------7------- ~ - - C ' m
