Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.12.a/9)
1982-03-01
j— Hosszú távon a tőkés import devizagazdálkodási szempontok alapján nem tartható. A tőkés világpiaci árak az előrejelzések alapján évi min. 10-12 %-kal nőnek, és az árszínvonal 2-3 szorosa a szocialista relációjú sóáraknak. /A differenciák rohamos csökkenése fgyelheto meg, azaz itt is megkezdődött egy gyorsütemü felzárkózás a világpiachoz./ Ilyen áron a feldolgozó ipar nem tart igényt a vákuum, illetve a párolt finomsóra. 1981. év elején, amikor nem volt biztosítva as éves 30 e.to mennyiség, intézkedés történt és engedélyt kaptunk 500 tonna osztrák vákuum só beszerzésére. Az osztrák vákuum só eladási ára magasabb volt mint a szocialista országokból behozatalra került vákuum só ára. A tonnánkénti differencia 3.800,- Ft volt 1981. évben, mert a szocialista országokból beszerzett párolt só árát nem vihettük fel bekerülési-ár arányosan. Az osztrák vákuum sót a magasabb ár miatt a felhasználó üzemek nem veszik igénybe. Úgy hogy ezen mennyiségből ma_is 471 to vákuum só "tartalék" -ként megvan !! Nagyon figyelmeztető tény! Egy sófinomító megépítése esetén a hazai párolt só sem lesz olcsóbb. Vajon az is eladhatatlanná válik?! II. Mindezek alapján járható útnak a sófinomító beruházás megvalósítása látszott. A tervezett só-beruházásunk célja egyértelműen az élelmiszeripar párolt finomsó hiányának felszámolása, ezért tőké3 importot helyettesítő háttéripari beruházás. A sóüzem létrehozását nem gazdaságossági szempontok, /a jelenlegi árak mellett C3alc több tíz év alatt térülne meg a beruházás/ hanem a felmért beszerzési helyzet és a biztonságos sóellátás indokolta. A beruházás indításának alapfeltétele -a vállalati érdekeknek megfelelően- a beruházás gazdaságosságának megteremtése* 1979 -ben megkezdődött a beruházás előkészítése. Az 1980-1981 -es években a folyamat meggyorsult és a szükség- 3 -