Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.12.a/9)
1982-05-17
f»*' r <-<—| —i i i n i i B> .,í ■ A fogyasztóhelyi fűtési hőfelhasználás szabályozása azonban o meglehetősen korlátozott. Uj lakóépületekben elvben biztosított a fo- 3/ fürdőszobák átlaghőmérséklete 24 C legyen; „ujwávaóki pi-p gyaszto beavatkozási lehetősége, meglévő épületekben azonban ez általá- 4/ fűtöttnek minősülő zárt folyosok es legcsohazak átlaghomerseki bán nincs meg. Ebből következően a fűtés központi szabályozása távfü- 18 C-nál, a legnagyobb mert értek 2° c-n3l nagpbb ne legyen, tes eseteben az energiatakarékosság legfőbb és döntő eszköze, a fűtés- A vertikális hőmerseklet-eloszlas jelleggörbe! között egy sel szemben támasztott követelmények, a jogos fogyasztói igények kielégyasztói egységen belül lényeges eltérések ne^ egyene . g te_ gitese mellett. A fűtési hőfelhasznalast meghatározó egyik fontos tenyezo te Az, hogy mi tekinthető lakóépületeknél jogos fogyasztói igényhát a fűtőberendezések üzemeltetése, az esetleges fogyasztói beavat ohelyiségek rendeltetéssszerü használatától függően igen zás lehetősége. „ , mi«nv,«7fí hnfpl( különböző. Ezeket szabványokban és előírásokban központilag is megfogal- Azonos belső fűtési ^ersékletekhez azonban különböző hőf | maztak. v y y használás tartozik. A lakások hővédettsegebol kővetkező fűtési energia 1 AAf.f15Írt fütési hőmérséklet-értékek betartása az alkalmazott felhasználási eltérések általában nagyobbak, mint a ^°gyas YYXXt-~ szabályozástól függo'en azonban csak bizonyos értékhatárok között lehettásból származók. Az energiatakarekossag hatékony eszköze az seges. tak mellett tehát az epületek hovedettsegenek fokozása. Ezért szükséges^ A távfűtés esetében a fogyasztói igény kielégítésével kapcsoa felhasznált hőenergia mérése, illetve a fajlagos hőfelhasznalasi er e;a?oXSuKZuáXalfn°8 gyakorlat a panaszmentes szolgáltatást tekintette kék előírása. ^ ,ro wpsebb a legfőbb kritériumnak. Ma már ez nyilvánvalóan nem eleaendő mert Az egész épületet vagy épületrészt tekintve sokkal kevesebD energiatakarékossági követelmények érvényesülése konkrétabb,'a ténylea fogyasztói magatartás hatása a hőfelhasználásra, mint az egyes laka'f ges adottságokat figyelembe vevő meghatározást követel meq Szükséa van sok vonatkozásában. Az elszámolás alapja tehat csak az epület va94 P tehat az energiatakarékosságot figyelembe vevő fogyasztóoldeli fütöttletrész fűtési energiafelhasználásának pontos mérésé lehet. Ennek legségi szint meghatározására. alkalmasabb helye a fogyasztói hőközpont. „ Központos fűtés esetén abból kell kiindulni hocv eav fnavan^A fűtésre és használati melegviz készítésére felhasznait hótól egyseg a fütendő épület, illetve nagvobb épület esetén annak eqy ' • energia mérését külön-külön kell megoldani. A hóközpontokban megvalosiszekcioja. a fogyasztói egységen belül meg kell határozni a mértékadó tásra kerülő hőmennyiség-mérés az üzemeltetők, illetve a hoszolgaltatok fűtött helyiségek fütöttségi szintjét, amely megadja az eneraíatakamunkájával szemben fokozott követelményeket támaszt. Konkrétan meghatarekosságot es a szabályozás adta lehetőséget figyelembe vevő ioqos forozható lesz egy elszámolási körzeten belül a kiadott es a fogyasztogyasztói igényt. Lakóépületekben a mértékadó füíLrhelviléqek a lakóhelyen felhasznált hőmennyiség különbsége, az elosztási veszteség, szobák es meg egy fütött helyiség /pl. fürdőszoba/ A fűtésre és használati melegviz keszitesere fordított homeny j u- í A fogyasztói egység mértékadó helyiséqeinek fütöttséoe /a fiinyiség konkretizálása lényeges változást hoz az eddig alkalmazott, de tesi hőmérsékletek értékei, azok átlaga/ sztochasztikus kaDf'<?n?afLn nem a valóságos viszonyokat tükröző hőfelhasznalas-felosztási modhoz knvan a fűtési rendszer jellemzőivel, al üzlme??etés MÍátOBsáS}Xf pest. Meg kell találni a lehetőségeit és eszközeit annak, hogy ez a valnem utolsó sorban a fűtés gazdaságosságával? sajatossagaival és £ozás ne okozza a már elért és előirt fajlagos hőfelhasználási értékek A jogos fütési igény meghatározásához, valamint a növekedését. Célszerű ezért még a mérés kötelező bevezetése előtt a reviszonyok ellenőrzéséhez a matematikai statisztika módszereit"lehPt álisabb hőfelhasználási felosztást kialakítani. Szükséges ezzel együtt célszerű modon alkalmazni. szereit lehet idejében megtenni azon rendszertechnikai intezkedeseket, amelyekkel az Ezt egy 11 szintes lakóépület mint foqvas^tói energiatakarékosság hatékonyságát is fokozni lehet. , , balban mért fütési hőmérsékletértékek feldolao?!^ , lakószoa szigorúbb követelményeknek megfelelően a jövőben kiadasra * empirikus sürüségfüggvény /4.2 melléklet/ HIpi-vp a tarozott kerülnek nemcsak a fütési fajlagos hőfelhasználásra, hanem a használati letek vertikális eloszlásának grafikus ábrái - két fíH-óai - ome5'aek“ melegviz készítésére vonatkozó - egyelőre csak tapasztalati - fajlagos alakult helyiség-hőmérsékletek és a fogyasztói eoísfohőfelhasználási irányértékek. ^ , ' m?°S ^tesi hőmérséklete /4.3 melléklet/ - mutatóét k » X8*. A mérés alapján történő fogyasztói elszámolás módja es modszetükrözik a szabályozás hiányosságait, a túlfűtést ? abrak jól re rendkivül összetett műszaki, gazdasági és társadalompolitikai kérdés, kosság lehetőségeit. y ' es az energiatakaré- A fogyasztói magatartás a mérés alapján történő elszámolás beí 1 . . , , „ A fajlagos hőfelhasználás mellett az , uvezetése után döntően attól függ, hogy a fogyasztónak a tényleges költlet /a/ es a hőmérséklet-eloszlás empirikus £Utesi homersékségekből mennyit kell vállalni és mennyi lesz az állami hozzájárulás, a mutató, amely a távhőszolgáltatók munkájának PvoúX 6 - _tehát az a fűtésre és használati melegviz készítésére felhasznált és u A távhőszolgáltatók tevékenyséqének mlnőc-n-' ®nyesf©9et is jelmért hőmennyiség dijának fogyasztói elszámolása költségmegosztók alkaljellemzők rendszer szintű értékeinek számításba véXii06 ezen mazásával, illetve a fütött légtérfogat arányában történik. Hangsulyoz-A módszer alapján meqhatározhat-n az f , ni kell azonban a következőket: í f is figyelembe vevő azon fütöttséqi szint ampi?, karekossagot A mért hőmennyiség alapján történő fogyasztói elszámolással Xg??y?ek tekinthet5* Lakóépületek távfűtése £°?yasztói ha átterhelhető is a fogyasztóra részben vagy egészben a túlfogyasztás . fűtési hőmérsékleti értékek betartása javasolható^ eseten a következő értéke, ez nem tudja ellensúlyozni azt, hogy az energiaellátás a nemzeti jövedelmet egyre nagyobb mértékben terheli, ugyanakkor a népgazdaság / lakószoba teherbiróképessége, az energiahordozók rendelkezésre állása, az import- átlaqhőmér<?pki a ° - lehetősége korlátozott. A fogyasztásarányos elszámolás nem csökkenti, $- eqvetlpn C-nál nagyobb nem lehet* hanem növeli a tervezők, beruházók és üzemeltetők felelősségét, energiainál kisebb; S0m l6h0t 9 mért h5máraéklet értéke 20 takarékossági kötelezettségeit. £ ~ a mért szobahőmérséklet 24 ^C-nál nam ku I \ málisan°elő?ek ^ összes lakószobák 5%-ánál fordulhát^axi- Fábián Miklós és Kokovai János \ 2/ konyha és előszoba I : í’iSSfeiS a&W?; i-i*, 1 meg; a /0 C-t nem haladhatja ; 26 " a le9kisebb mért hőmérséklet 16 °c legyen i ' ■ 27 * 1 4 / lf|'l i - - — - - — - -
