Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.12.a/9)
1981-07-13
r n i - 5 -neurózisokat. Ezzel egyébként még hatékony agitáció esetén is számolni kell, hiszen történelmileg igazolható szociálpszichológiai tény, hogy nemcsak a lassú ütem, de különösen a fékezés korszaka depressziv hatásokat kelt. Ezért is rendkívül fontos, hogy a mi évi 3 százalékos növekedési ütemünket a nemzetközi összehasonlítás tükrében is inutassuk be, hangsúlyozva, hogy ilyen nézőpontból ez a mérték korántsem lebecsülendő. További érvelési vonulatként kell hangsúlyoznunk, hogy a lassúbbodás nem cél - még kevésbé vívmány -, hanem a közérdeket érvényesítő realitás. Elsőrendű jelentőségűnek ítéljük azonban ebben a témasávban a szelektivitás szüntelen hangsúlyozását. Ez azt jelen^ ti: a lassú növekedés nem egyetemes követelmény, nem a központi irányitás igénye, hanem szelektíven érvényesítendő. Erre azért is fontos rámutatnunk, mert nemcsak a népgazdaság fejlődése, de a közhangulat alakulása szempontjából is kiemelt jelentőségű a dinamikus tevékenységek kibontakozasanak, gyorsulásának a reálfolyamatokban megteremtett feltételrendszere. Rá kell mutatnia tehát az agitációnak, hogy a "lassúság" csak arra a gazdálkodási körre érvényes, ahol ez felel meg a közérdeknek - a hatékony, gazdaságos tevékenységek gyorsuló növekedése viszont elsőrendű társadalmi érdek. Ezzel függ össze az is, hogy a terv a nemzeti jövedelem növekedését viszonylag tág intervallumban irányozza elő /14-17 százalék/, ami önmagában is jelzi, hogy nincs kizárva e O gyorsabb fejlődés, ha az a népgazdaság számára értékeket gyarapító és nem értéket fogyasztó /szükségtelen importot szívó/ módon valósul meg. Ilyen módon a korábbinál lassúbb növekedési mozgástérben igen tág a vállalatok, a szövetkezetek manőverezési lehetősége - következésképpen: magasra értékelődik a személyes felelősség és kockázatvállalás. Az intenzív fejlődés alapjaiban uj igényeket támaszt tehát az úgynevezett szubjektív tényezőkkel szemben. Ez nemcsak a szemlélet sokszor említett változását feltételezi, de aláhúzza azt is, hogy a hibák, az alkalmazkodókészség hiánya a megújulási zártság gyorsabban és egyértelműbben érzékelhetővé válik. xudati, tehát agitációs szempontból is más megvilágításba kerül a nem gazdaságos tevékenység. Erről szólva nemcsak azt kell hangsúlyoznunk, hogy ebben szükségszerűen ütközik a közérdek |^___ 7 j y ^ T : " r " —