Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.12.a/7)
1957-01-04
r h-lolyes fiuk! Voltak köztük, akik azt mondták, ez nem lesz jó, ezt még megfizetjük drágán. Ezek a tények mind arra mutatnak, hogy az elleni orradalmárok 23-án kezdték a munkájukat. Gedő elvtárs: Erdős, Gél lért és Havas Ágnes elvtársakkal száll vitába. Vanna1E“mégáIlftpitások, melyekkel egyetért* pl. azzal, hogy mindenki mondja meg a véleményét. Ennek értelmében szeretné ő is megmondani a véleményét. Az értelmiségnek van egy olyan sajátossága, hogy a közvetlen politika is világnézeti kérdések formájában k-rul napvilágra. Igazság és igazságérzet. Ezeknek a kategóriáknak az i tél ős zeke elé próbálták vonnia kérdéseket. Ezek az itélőszókek nagyrészt nem felelnek meg a marxizmus leninizmusnak. Nem a szándékokról van szó. Szándék és eredmény kérdése* történelmi események bek és a magyar ellenforradalomban. Ha a marxizmusból indulunk ki, azt látjuk, r ■ a történelemben visszamenően évszázadokon keresztül szándék es objektív eredmény ritkán fedte egymást. A forradalom tényei és eredményei a közismert kronstadti példán túl is messzehan^zó konzekvenciákat nyújtanak. Sokan készítették elő ezt, ami Magyar országon bekövetkezett. Valóban sok té yezőnek, sok oknak közös eredtje, igen sok súlyos hiba volt, melyeket a korábbi pártvezetés elkövetett. Van egy másik tanulság: a dogmatiziius, szektána politika csődje mellett a revizinni3ta politika csődje. /Nagy Imre/ Csődbe jutott és az ellenforradalomhoz vezette az orszslgot. Ebben az Összefüggésben objektív árulás volt, amit itt a revizionista ellenzék Magyarországon produkált. A párthatározat nem azt mondja, hogy a tüntetés ellenforradalmi volt, hanem: ilyen és olyan elemek voltak benne. A tüntetés még önmagában nem volt ellenforradalom. Volt országos célkitűzése is. Bűnt követtek el a párttal szemben azok, okik rz embereket kivitték az . S'F utcára. Ebben benne volt, hogy fegyvert adnak neki. Hogy a délutáni tűn- ^ tetésnek kapcsolata volt az ellenforradalommal, az mutatja, hogy ebből származott a fegyveres felkelés. Alapjában véve milyen társadalmi rendszer volt Magyarországon? Bürokratikus államszocialista szisztéma voljjj. A valóságban nézetem szerint marxista elemzéssel megközelítve a kérdést, láthatjuk, hogy vo] tak Magyarországon igen súlyos bürokratikus hibák.Ezeket a bürokratikus eltorzulásokat le kell faragni. De ezek egy meghatározott osztálytermészetü államník voltak az eltorzulásai. Ez az áldam, ami Magyarországon volt, alapját, típusát tekintve, proletár állam volt# Aki fegyvert emelt, objektiven ez ellen a proletár tipusu állam ellen harcolt, aki pádig ez ellen harcolt, a szocializmus ellen harcolt. A fegyveres felkelés nem egyszer jen, de bonyolultan mégis csak ellenforradalom volt.Sokan neríi ezt akarták, ezért nem is Ítéljük el őket, de elitéljük az eredményt, ami itt mégis csak kialakult. Az értelmiség nem egységes: nem vallunk teljesen azonos álláspontot. Az értelműig ben éleződött ki az osztályharc, kiéleződött az elméleti harc, amely a korábbi pártvezetés hibáinka kedvező talajt teremtett. A őesturktiv kritikának olyan áradata csapott felszínre, ami U1- előidézte azt,
