Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/4)

1986-06-10

... ... , . . ---------------------------­r n _ + _ A nemzeti egység erősödésének feltételéül a hallgatók egységesen a demokratizmus kiszélesitését, a minden dolgozó osztály és réteg alap- / vető érdekeit képviselő szövetségi politika érvényesülését, a párt politikájába vetett bizalmat és a helyes gazdaságpolitikát jelölték meg. A jövőben létrejövő nemzeti egység egyik fontos feltételéül a fiatalok helyes nevelését jelölték meg a hallgatók. Véleményük szerint a történelmi alapon álló hazafiság, a nemzeti tudat kialakítása minden életkori szakaszban sajátos módszereket, törődést igényel. Erre nem figyelünk oda kellőképpen. E téren jelentős feladatok hárulnak az is­kolára, a KISZ-re és a pártra. A pártalapszervezetek egyes kérdésekben - pl. tagfelvétel , utánpót­lás nevelése - növeljék a politikai felelősséget. Egyes pártonkivüli vezetők esetében komolyabban kell venni a politikai elkötelezettség követelményét. A másik nagy aktivitást kiváltó téma a nemzetiségi kérdés volt. A hallgatók úgy Ítélik meg, hogy a nemzetiségek jó közérzete is erő­siti a nemzeti egységet, a nemzeti tudat fejlődését. A hallgatók véleménye szerint politikánk következményeként nacionaliz­mus a köhangulatot nem jellemzi, kivéve a falakon, aluljárókon szór­ványosan megjelenő kiírásokat. Egyedül a Romániában élő magyarok irán­ti aggodalom megnyilvánulása tapasztalható még a hallgatók egy részé­nél is. Ugyanakkor kevésbé érzik annak jelentőségét, hogy ez belpoli­tikai kérdés, ami a román dolgozókat is1 érinti# Jugoszláviában és Csehszlovákiában gyakorolt nemzetiségi politika eredményeit elismerik, ugyanakkor elitélik a horvát nacionalisták tevékenységét. Néhány szemináriumon a tőkés országokban élő magyarok helyzetét is megvitatták. Az Ausztriában létező nemzetiségi politikát helyesnek ítélik. Véleményük szerint több segítséget nyújthatnának az ott élő, nemzeti nyelvi hagyományok őrzőinek. Elitélik azoknak a különböző tőkésországokban élőknek a magatartását, akik ma is társadalmi rend­szerünkkel szembenállva hangoztatják magyarságukat. Értékesnek tart­ják azokat a törekvéseket, amelyek a fiatalabb generációk nyelvi, nemzeti eredethez való ragaszkodását, illetve közeledését segítik, szervezik. Példákat hoztak fel az üzleti célból történő kapcsolat­keresésre is. u — —j

Next

/
Oldalképek
Tartalom