Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1986-06-10
-----9—*—— — ------"----------------------------* r ff " laMU| M r n> - 4 -- A szövetségi politika, szocialista demokrácia, nemzeti egység kérdésében sikerült leginkább az egységes szemléletet kialakítani, ebben korábban is egységesebb volt a felfogás • Egyetértenek vele, jónak tartják és támogatják. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatban az erre való felkészítés tartalmi kérdéseit tartják fontosnak, hogy a dolgozók élni is tudjanak a demokratizmussal. Ezzel kapcsolatban több helyen megfogalmazták saját feladataikat is. A párt és tömegszervezeti munka jobb koordinálását kérik számon.- A politikai tudat, erkölcs, műveltség világnézet formálódásával kapcsolatban egyetértenek a hallgatók a határozattal és a tananyaggal, reálisnak tartják annak megállapításait.Továbbra is cél a szocialista embertípus kialakítása. Egyetértenek azzal, hogy az alapvető értékek változatlanok. Egyetértés alakult ki abban, hogy a szocialista értékek kibontakoztatása cselekvő azonosulás utján valósítható meg. Értelmiségiekben, pedagógusokban él az igény a hatékonyabb eszközök alkalmazására is. Szükséges a műveltség fogalmának felülvizsgálata és korszerű tartalmának kialakítása. A foglalkozások során mindinkább felismerték az elmélyült ismeretszerzés fontosságát.- Egységes a szemlélet a párt vezető szerepének kérdéseiben is. A társadalmi folyamatokban való kezdeményező- és irányitó szerepét hangsúlyozzák. A vezető szerep fő módszere továbbra is a meggyőzés, eszmei ráhatás, érvelés, politikai irányitó, szervező tevékenység legyen. Tovább javitsa a munkastílusát. A fegyelem, a vitakultúra növelését tartják fontosnak. I te Nem mindenütt alakult ki egyeséges szemlélet az alábbi kérdésekben:- A társadalmi viszonyok alakulása kapcsán eltérő értelmezés tapasztalható a tulajdon fogalma körül, különösen a magántulajdon megítélésében. A hallgatók egy része nem érti, vagy eltérően értelmezi a szocialista tulajdon fogalmát, illetve annak gyakorlati realizálódását. Pl. összekeveredik a tulajdonosi funkció, a tulajdonnal való rendelkezés joga és a tulajdon használata. Eltérőek a vélemények a szegénység megjelenése, a hátrányos helyzetű családok és a nők terheinek növekedése okairól. Pedagógusok egységesen aggasztónak tartják a beiskolázott gyerekek szocializációs színvonalának és képességeinek romlását, okairól eltérőek a vélemények. | 4 | V— i ————--------------------------------------------
