Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1985-06-11
I- — —J- 2 -Ugyanakkor a hallgatók egy része nem egyenlő tárgyi és ténybeli ismeret alapján az összefüggések menetének hiányában, esetleges szubjektív ha tások, élmények alapján csak a hibákat és azokat is eltúlozva vizsgálja /pl.az 1945-48, továbbá az 1949-1956 közötti időszakot/. A szocialista világrendszer országainak eredményeit, gondjait a korábbiaknál jobban figyelemmel kisérték a hallgatók. Tájékozottságuk az európai szocialista országokról bővebb, ugyanakkor a többi földrész szocialista, vagy szocialista orientációjú országairól keveset^tudnak.^ A KGST szerepét, jelentőségét elismerik, ebben a Szovjetunióval való együttműködést kiemelten fontosnak tartják, a komplex programok gyorsabb és következetesebb végrehajtását igénylik. Sokakat foglalkoztat Románia helyzete, a Romániában élő magyarok körülményei, s ennek kapcsán találkozunk nacionalista megnyilvánulásokkal is. Többeknek az a véleménye, hogy az iskolákban a hazafias nevelés nem megfelelő, ez is oka annak, hogy e fogalmak nem tisztázottak. Pl. megkérdezik, hogy a hazafiság és a nacionalizmus között hol a hatar. A pártoktatási évben tovább növekedett az érdeklődés a népgazdaság jelenlegi helyzete, a párt gazdaságpolitikája, a gazdasagiranyitas korszerüsitése iránt. A párt gazdaságpolitikájával, annak célkitűzéséivel általános az egyetértés. Ugyanakkor a hallgatók egy része jobbitó szán dókkal kifejezésre juttatja véleményét. /Pl. miért húzódott ilyen sokáig a gazdaságirányítási rendszer korszerüsitése; a különböző szabályozók mellett még mindig megtalálhatók a kiskapuk; határozottabban kellene fellépni minden szinten a munkaidő jobb kihasználásáért; a mennyiségi és minőségi teljesítmények megköveteléséért és azok megfelelőbb dotálásáért; jobban meg kellene vizsgálni a jelenlegi jövedelmek alakulásának okait; a közvéleményt irritáló tisztessegtelen eszközökkel szerzett jövedelmek megszerzőit határozottabban adóztatni, es ha kell, felelősségre vonni./ Változatlanul sokan vitatják a vállalati gazdasági munkaközösségek létjogosultságát. Társadalmi hasznosságukat kevésbé tartják erezhetonek, mint az ezzel a munkával szerzett jövedelmet. A hallgatók döntő többsége elkötelezett a szocializmus iránt, úgy értékeli, hogy az egyetlen olyan társadalmi rendszer, mely történelmileg igen rövid idő alatt felszámolta a kizsákmányolást, uralkodóvá tette a munkásosztályt, megteremtette a feltételét a dolgozók felemelkedésének.
