Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1985-09-03
1. napirend: A kerületi gazdálkodó egységek féléves gazdálkodásának tapasztalatai. Molnár Károly elvtárs rövid kiegészítést fűzött az írásos anyag’' ~ " * hoz. Kérdéseket tettek fel: Sikonya Ferenc, Derts Miklós, Róka Miklós elvtársak. Válaszolt: Molnár Károly elvtárs. Hozzászólások: Derts Miklós néhány mondatban minősiti a beszámolót, majd a feladatokhoz fűz kiegészítő javaslatokat: 1./ Sajátos a kerület gazdasági szerkezete, de minden területen megvan a lehetősé* a vállalatoknak, hogpr hozzájáruljanak a külgazdasági egyensúly javításához, s ezt politikai feladatnak kell tekinteni. E feladatokat meg kell fogalmazni. 2./ A teljesítmények és a jövedelmek összhangjának javitása és a lehetőség szerinti biztosítása. Egyik oldalon az elosztás oldalán a terv szintje szem? int alakulnak a mutatók, a másik oldalon, az exportnál lemaradnak. Nem egészen bizonyos, hogy a nyereség növekedése és a bérek alakulasa között összhang van. 3./ Megkezdődik az uj vállalatvezetési formák működtetése. A pártszervezetek segitsék ezt a munkát. Horváth La.ios: a Könnyűipari Szövetség 127 tagszövetkezetéből 26--------- dolgozik a kerületben. Minden ágazat megtalálható a Szövetségen belül. Az első félév gazdálkodását vizsgálva jelentősek az eltérések az agazatok között. Az allami iparnál magasabb a termelés volumenének növekedése & lényegesen alacsonyabb létszámmal valósult meg a bázisnál. Jelentős értékesitési irány- es struktúra változás következett be, Az export jelentős mértekben - 7 %-kal - növekedett szövetségi szinten. A Rubel elszámolású exportnál 23 %-os a növekedés, szemben# 20 %-os kerületi átlaggal. Tőkés export: csökkenő volumen. A gazdaságirányitási rendszer kényszeritette a szövetkezeteket is a takarékosabb gazdálkodásra. A szövetkezetek jelentős része az "anyagos" exportról áttér a a bérmunka konstrukcióra a tőkés piac fele. Az anyagok beszerzését, azok minőségi problémáit nem tudtak 1985- ben megoldani, illetve vállalni a szövetkezetek, azért esett vissza a tőkés export. A bérmunkával viszont 20 %-os plusz növekedést értek el. Egyes ágazatokban növekedett a veszteséges szövetkezetek szama es itt aganként is jelentős a szóródás. Bérgazdálkodás: több helyen magasabb volt a bérkiáramlás, mint amit a szövetkezet teherbiró képessége elviselt. Ha nem hoznak intézkedéseket a bérkiáramlásra, akkor veszteségessé, illetve alaphiányossá válik néhány szövetkezet. A szövetkezeti ipar a fejlesztést nem az idei évben kezdte. Az ágazatoknál teljes helyzetfelmérés volt, milyen szinten állnak műszaki, technológiai vonatkozásban. A szövetkezeti ipar már megkezdte az első lépéseket, s a fej— — «_í r n- 3 -
