Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1973-03-14
— *r ti A fejlesztési alap másik forrása a vállalatnál Ezáltal növekedne a nyerieseg, amelyet a|apvisszahagyható amortizáció, amely mint célforrás képzésre fordíthatunk. Az árva®zás mé elvben a szinttartások finanszírozására szolgál. a konkrét munkák iránti lg i y Az Athenaeum Nyomdában az elavult eszköz- ségi követelményektől íugg. állomány miatt az amortizáció jelenleg alacsony mértékének nö-és nem fedezi a szinttartás! szükségleteket. 2. Az amortizáció ^^^0 enne a 1972-től a szabályzók már nem teszik lehetővé az velése. Ebben az ese en g biztosiamortizáció differenciált visszahagyását és így vál- lesztés utáni 100 /0-os amor i& lalatunknál ahol az 1945-1968 években alacsony tasa. Ekkor ugyanis az ,, p vt, a beruhtóok volumene, a sainttartó beruhi- bál képtódö része 37.5 m.B.6 fonnt helyett zások mértéke is elégtelen a forrás hiánya miatt. 62,5 millió forint lenne. sen negatívan hat a szükségletek színvonalas kielégítésére, az új termékek bevezetésére, és nem teszi tok csökkentése^ Ezáltal szintén lehetővé, hogy a belépő új erőforrásokkal elég nyereség növekedne. hatékonyan gazdálkodjunk és kiaknázzuk az új legkritikusabb pontja 1975-től a g-rm SkS 1« S te e£-Í^» Sémet t0f |zek alapján lemérhetü, hogy a vállalati nyereségből a fejlesztési alapra jutó rész nagysaga meg személyi jövedelmek kiegyenlített nöbefolyásoló fix árak, valamint az egységes 60 /o-os sítan . . J ] az ennek meg{e. adó és az amortizáció 40%-ának elvonása gyakorta- túl az indokolt igétilag lehetetlenné teszi, hogy a hitelt abból a nyere- k eMŐ éy yégi részesedést is kell fi-S h tr"béruSS nTMn Úeletke- zetni, valamint fenn kell tartam a szociális létesitjelentős hányadát kötik ma] e az u] teszi lehetővé, hogy a szokásos nyereséget terhei. , mcutartsuk és az előbbi szempontok szerinti sze-A nyereségből számított megtéru s. , • jövedelemnövelést biztosítani tudjuk. A fejlesztés szempontjából azonban az lénia , mutató, amelyre a kedvezmévező, ha a fejlesztési alap TMvekmén;l^Fetési nyes bérfejlesztési lehetőség épül, összetett viszonymeg a beruházás teljes ráfordítása • < • a nyereségen kívül a létszám és bértömeg időn belül. , nacvsává is befolyásolja. Tehát nem elegendő csak Ahhoz, hogy a beruházás teljes ráfordítása „vereség növelése, hanem szükség van a bérfejalatt - a hitelezési időn belül - mcgtéruijon ] y növekedésére is, mert a béremelés lesztési alap növekményének93 millió fo ntnak éhen ez dönti el. kellene lenni, ezzel lehetővé valna a ciklusidó ^ hatékonysági mutató az 1972-75 években a képződő fejlesztési alap további Sa/dasag & nyereség stagnálása, majd 1976-ban törhasználása és a fejlesztéshez aP“° Ezzel ténő jelentős visszaesése, valamint a beruházás beruházások biztosítása a e ras ^ • működtetéséhez szükséges létszám növekedése szemben a nyereségből és az aTM°yüza m('„_ miatt nem teszi lehetővé a kedvezményes bérfejsen csak 69 millió forint képz i , Vc gy lesztést, holott a dolgozók szempontjából a beruvalósítási költségekre vetítve a megtér c házásban való érdekeltséget éppen a személyi jöve-13,5 év. delmek, főleg a bérek növelése jelenti. i, ■ J.X i aá A ma vasbérű szakmunkáslétszám előképzése es Ennek a megvalósítására a következő mtezkedé feltöltés| miatt minimális a lehetőség az egyéb sek adnának lehetőséget: területekben béremelésre, mivel a részesedési ala-i Ha.ásági áeválfotós as Atbenaeu.n N.onfda puuüaf a pfogfessZív ige„ efáseu igánybe részére az érintett nyomdai műveleteken, veszi. 7
