Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1972-10-11
r n- 3 -A belföldi termelők által szabott feltételek mellett kényszerűség ilyen hosszú átfutási idővel dolgozni, mert ezek nélkül nem lehet ez árufedezetet biztosítani* Ennek jellemzésére előadjuk, hogy as eimult 5 év átlagában a ruházati kis- és nagykereskedelem együttes kászletréforditása a forgalomra vetítve 160-180 nap között alakult, ami praktikusan megfelel egy féléves forgalom árufedezetének* Ez a jelentős késÉletnagyság divatérzékony szakmákról lévén szó, természetesen számottevően növeli a kockázati veszélyt, továbbá igen jelentős forgéossközlekötóst igényel az ezzel járó költségekkel, illetve ennek vonzataként a fejlesztési alap lekötésével* Ennek a jelentős kószlotráforditásnok egyik fő oka a termelők pontatlan munkája* Alig van arra példa, hogy a megrendelt áru az eredeti összetételben é3 minőségben, a kivánt határidőre leszállítást nyerjen* Esetenként egy egész árucsoport esik ki egy-egy idény árukinálatábél, mert az egyetlen termelő, aki erre hivatott lenne megrendelésének nem tesz eleget* Itt említjük meg egyes belföldi termelők monopolhelyzetét /pl* a BUDAPRUJT Vállalat/* Ennek ellensúlyozására a szocialista országokból származó Importot vezettük be, noha az onnan származó árubeszerzések szállítási határidejével is állandó problémák vannak# Mindent egybevetve, a magas kész 1 etráforditás. Mays:.crüs6g a kereskodalmi vállalatoknál, mert a bizonytalan ütemü termelést az idények előtt jóval korábbi beszerzésekkel igyiRaznek alTonaulyozni* Ezt nem lehet sem hatékonynak, sem kielégítőnek elfogadni, - mégis a jelenlegi körülmények arra kényszerítenek, hogy ilyen eszközökkel, módszerekkel biztosítsuk a kínálatot* Más vonatkozásban ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi árréseket terheli a termelők magatartása miatt szükségtelenül magasabb készletráfordltás, ennek költségei és az ehhez fűződő kockázati veszteség* A kereskedelmi árrések azonban az egyébként is viszonylag maga3 ruházati árszínvonal mellett nem nyújtanak arra fedezetet, hogy a kereskedelmi vállalatok, különösen a nagykereskedelmi vállalatok, bátor vállalkozóként,kockázati veszélyt is vállalva, működhessenek, hiszen a jelenlegi árrések mellett csak u szinten tártáé biztosításához elegendő a képződő nyereség, de dinamikus fejlesztésre, vagy vállalkozói tevékenységre képződő nyereségből nincs mód* , , Ennek alátámasztására előadjuk, hogy 1968 és 1971 között a válla- / / lat kockázati vesztesége 130 millió Ft volt, amig a vállalat / nyeresége 143 millió Ft* Tehát körülbelül ugyanannyi a kockázati , ( veszteség nagyságrendje, mint amennyi a vállalat nyeresége# L. ^
