Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1968-12-17
11 1 ■■ — 1 11 1 ■ 1 —^ . I -.I Dévényi elvtárs: Ismeretes,hogy népgazdasági szinten egyik jelentős feszültségként jelentkezik a beruházási igény.Az építő kapacitás vonatkozásában a kereslet és kínálat jelentősen eltér egymást ól.Nyilvánvaló abból követkézik,hogy a minisztérium utasítás jelleggel lép fel a Közmű és Mélyép. vállalattal szemben a kapacitás bővítés érdekében. Most szinttartás van megjelölve nem előrelépés. A kormányzat látja,hogy a fejlesztési alap arra elegendő,hogy dinamikus szinttartást biztosítson. Véleménye szerint alapvető feladata a vállalatnak,hogy kapacitás bővítést érjen el. Az anyagból kiderül,hogy a jelzett okon,indokon kivül milyen okai vannak annak, hogy '1968-ban a vállalat anyagkészlete 25,8 %-al növekedett .Figyelembe v éve ,hogy a termelés volumene nem változott,mi indokolja ezt,mivel magyarazzák?Kiderül az is,hogy a munkaerő helyzet tekintetében is kedvezőtlen a vallalat helyzete,az előző évekhez viszonyítva duplája a munkaerő mozgás.Mit tesznek ennek megszüntetéséért? Dérit o x elv társ: Nem tűnik ki az anyagból, hogy az ii/B arányában mit jelent a 14,2 %,Mi az oka a viszonylag nagy mozgásnak? Nem értem a részesedés megoszlását. Radó elvtárs: Mennyi marad állóeszköz fenntartásra az amortizációból. y Az anyagból nem látja a pártszervezet gazdasági szervező Tevékenységét.Fejlesztési alap hány %-a kerül tartalék alapba? Hogyan működik össze a pártszervezet a gazdasági vezetéssel? Zachár elvtársi Mondják az elvtársak,hogy ellentétesnek tűnik a szinttartás, a GB.határozatok ezt írták elő,de a dolgozók rovására nem lehet a juttatást csökkenteni.Ezt mi túl tudtuk teljesíteni a nyereség alakulás fogytán. Magas tervet készítettünk termelésben és jövedelmezőségben is,nyilvánvaló politikai elvekből ezek a szabályozók behatárolják a lehetőségeket, mekötik a beruházó kezét.Namost a vállalatok olyan maximális tervet tűztek ki aminek teljesítését tartják lehetőnek.A terveket szolidabbá kell tenni.Az állóeszköz fejlesztés tekintetében vannak problémák. Most központi alapból gépvásárlás nincs.Ezután beszélt az anyagellátás nehézségeiről,csak olyan munkát tudnak elvállalni,amihez éppen anyaguk van. Egyetlen forint felesleges készletünk sincs, több mint 2oo milliós anyagérté 'mél nem nagy számú az inkurens mennyiség, A munkaerővándorlás tekintetében, mikor a rendelet szerinti bórszintmegállapitás történt nem kaptuk /Yeg a jóváhagyást csak majd később májusban. Ez azt is jelentette,hogy betervezd előre azt ami nincs jóváhagyva nem lehetett. Azután voltak bizonytalanságok az árak kérdésében is. Egyetlenegy vállalat sem tervezett be a nyereség terhére nagyobb bérfejlesztést. 196?.-ben 26 napos nyereséget terveztünk, ez 9o milliós éves tevékenységgel realizálódott, ez viszont nem volt betervezve. No ez azt is jelenti,hogy sok minden kedve zőbben realizálódott mint gondoltuk. A nyereség alakulása semmi szabály- " ta'lanságot nem takar, ezt a vizsgálat is megállapította. Annak dacára,hogy nem terveztük ezt a nagy nyereség tömeget, Regie költségekben sokat megtudtunk takarítani és az igazgatási költségekben is. Ha 26 napnál kevesebb nyereséget fizettünk volna, az azt eredményezi,hogy nem teljesítették a tervüket. így a nyereség tömegében a béreket tudtuk emelni. Ezután beszélt a munkaerő vándorlás kérdéséről, megemlítette azt a viszás helyzetet,hogy termelőszövetkezetek elcsábítsák a munkaerőt, egy segédmunkásnak 35oo- 4óoo Ft. ot, szakmunkásoknak pedig 45oo- 5ooo Fk.-ot tudnak fizetni. Ezen feltétlen változtatni kell központilag. A 44 órás munkahét bevezetése külön problémát jelentett a vállalatnak,ezt csak ugy tudjuk tartani,hogy a munkaerőt ugy orientáljuk, hogy lakóhelyükhöz közeleső munkaterületre osszuk be őket. I ü 7--------------------------------------------------------------------------— j
