Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1965-06-30
r n- 6 -Figyelembe kell venni, hogy sokszor szürkén, sematikusan és nem meggyőző módon vázoltuk‘a kapitalizmus társadalmi, gazdasági jelenségeit propaganda munkánkban. Az imperializmus társadalmi válságának bemutatásával a pártszervezetek ritkán jutnak túl az általános törvényszerűségek felvetésén. A kapitalizmus felszíni jev lensógeinek a reklámnak, a nyugati propaganda látszatobjektiv tájékoztatásának hatására illúziók alakultak ki egyesekben a tőkés rendszerről. Agitációs, és propaganda munkánkban kevéssé mutattuk be, hogy a kapitalista országok lakossága életszínvonalának és életkörülményeinek alakulásában a nyugati dolgozók osztályharca mellett milyen jelentős szerepe van a szocialista világrendszer létének. Ezért a jövőben növelnünk kell a két rendszer gazdasági versenyével összefüggő m eszmei munkát, ez indokolt, mivel különösen az értelmiség és az ifjúság egyes köreiben a nyugati élet és technika színvonaláról a tértől és időtől függetlenített történelmi háttera rét és reális valóságot nélkülöző nézetek alakultak ki. IV. "A nárt az ideológiai munka irányítója. Kötelessége, hogy eszmeileg. politikailag ellenőrizze, meghatározóan befolyásolja az Ideológiai munkát az elméleti, kulturális, propaganda es agitációs tevekenysége-b.0 /irányé Ivek7. Napjaink bonyolult ideológiai harcának, megnövekedett igényeihez és lehetőségeihez képest párttagságunk nagyrószének eszmei.- elméleti felkészültsége elmaradt. Az elméleti alapok gyengesége okozza, hogy több helyütt értetlenséggel találkozunk a part vezető szerepének ós mai követelményeinek megítélésével kapcsolatban. Eléggé általános jelenség, hogy a pártszervezetek eszmei-oolitikai témákkal jobbára csak központi Ösztönzéssel foglalkoznak és egyrészük gyakorlati tevékenységét a szűk prakticizmus jellemzi. A kommunisták aktivitása eszmei-politikai kérdések magyarázatában, környezetük tudatformálásában gyengébb, mint a gazdasági feladatok megoldására irányuló helytállásuk. Még mindig gyakori jelenség a termelési, gazdasági ós eszmei-politikai kérdések mechanikus különválasztása. Tapasztalható, hogy jó felkészültségű párttagok, pártaktivisták egyrészóből is hiányzik a szenvedólyessóg, az öntevékenység. Megállapítható, hogy ideológiai, politikai munkánkra nem a hosszutávu meggondolt offenzív munka jellemző, hanem a na-’ ponta felmerülő kérdésekre adott, egyébként szükséges válaszadás. Nem sikerült megnyugtatóan rendezni a vidékről bejáró dolgozók ideológiai nevelésének problémáját. Viszont az ideológiai munka hatókörének szélesítését kedvezően elősegítette az üzemi pártbizottságok létrehozása, a marxista esti egyetem, a marxista közép, iskola megszervezése. A párton belül sok vita folyik a munkásosztály veasbő szerepének értelmezése körül - bár egyre csökkenő mértékben Vitatott kérdés, hogyan érvényesül nálunk a proletárdiktatúra, valóban a munkásosztályé-e a vezető szerep, a kérdés felvetői a munkásosztály, a párt vezető szerepét dogmatikusan értékelik, többnyire statisztikai számokon keresztül mérik le. 1 Wmmmmm I ^
