Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1964-01-08
r ... 1 >■ r *_ • Szücs elvtárs: A tapasztalatok szerint valamennyi pártszervezet,- még a decentralizáltak is - a IV n.é. során foglalkoztak a téliesités problémájával, bár napirenden külön nem szerepelt. Megtárgyalták az intézkedési terveket csoportos értekezleteken, aktíva értekezleteken is. December hónapban különösebb probléma nem merült fel. A vállalatok 95-98 %-ban tudták foglalkoztatni a dolgozóikat. Egy vállalatnál volt ebben csak probléma, ahol"a rendelkezésre álló létszám nem tudta a feladatokat megoldani, A Csatornaépitő V.-nál áll fenn ez a probléma, művel az időjárás nem enged meg néhány szakipari munka folyama-, tát. A vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy a gyakorlati megvalósulást összehasonlítottuk volna a"tavalyi időszakkal. Gábor elvtárs: A m.évi kemény tél pozitiv hatása az volt, hogy a felkészülés ebben az esztendőben sokkal alaposabb volt, mint bármikor korábban. A mostani tél nem olyan zord, tehát tó ez úgy hat, hogy a problémák lényegileg megoldottnak tekint\J , hetők.!A_jelentés foglalkozik azzal, hogy a generál vállalkozóra bizzák a.téliesités megoldását. Ezzel nem tud egyetérteni. A pártszervezeteknek lett volna ,a feladatuk, hogy 1 " . eljárjanak a-generálvállalkozóknál, maennyiben a gazdasági ■ vezetés nem.fe.ud megfelelő megállapodásra jutni, úgy azt párt oldalról'elő kellett volna késziteniök. A következtetés. is úgy néz ki, hogy a szerelőipari vállalatok mindent megtettek, ami rajtuk múlott. Nem szabad azt mondani, hogy nincs tennivaló.-a jobb felkészülésre, ez nem. helyes, mert elhárítása a kutatási lehetőségeknek. A jelentés azt árja, hogy a pártszervezetek azzal segítettek hogy különböző, értekezleteken megvitatták a téliesitést. A következő napirenden szerepel á Főv.Villamosvasút és a HÉV téliesitési felkészülése, ahol igen helyes kezdeményezéssel különböző brigádokat küldenek ki a.helyszínre a téliesités segítésére. A 4. oldal 3/ pontját a vertikális részlegek fejlesztéséről nem igen érti. Vertikális részlegeket ugyanis nem akkor létó tesitenek, amikor éppen jól esik, A szak vállalatok önköltsége lényegesen kisebb, mint a szerelőipari válüLatoké. Gazdasági oldalról sem világos ennek a kérdésnek a felvetése, Szücs elvtárs: Csőszerelőipari vállalatokról van szó. Szakipari vállalatok 4o %-a végez vertikálisan munkákat. Gábor elvtárs: Akkor át kell irányítani és bővíteni a vertikális részlegeket. A jelentés 4. oldala foglalkozik továbbá azzal a kérdéssel, hogy ” a vállalatok az intézkedési tervükben rögzítetteknek megfelelően a gépek fokozottabb kihasználásával igyekszenek ezt a problémát megoldani.” Eddig arról | volt szó, hogy kevés a géppark a feladatok megoldásához, most azt irja a jelentés, hogy nincsenek jól kihasználva? Lékai elvtárs: Szubjektív oldalról nézve ügy néz ki az építőipar helyzete, hogy a tóliesitéssel is vajmi kevés történt, mert a^lemaradás igen nagy. Különböző anyag feltételek megteremtődtek, melyek lehetővé tették volna a lemaradás behozását. Tehát nem szabad levonni olyan következtetést, hogy olyan előrehaladás történa a téliestióssel, amely magasabb színvonalon fog realizálódni, \ § ' . § ú s-k-aj rág. . -—S >>.*-. — ________________________________________________________________—----------------------——------------------— M ’ ' mm
