Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1964-02-26
—Itél .. I J • ■ K-yíí'V ] 1286. í jelentés t » Budapest Vll.korülete egészségügyi helyzetéről 1963-ban, Budapest VII.kerülete a főváros egyik legsűrűbben lakott része. Területe 209 hektár /a főváros 52.553 hektár területének 0.3078%-n/. Népsűrűsége is aránytalanul magas: Budapest 1,874.947 lakosságának 6,52%-aí 122.257 fő él ezen a területen, azaz az egy km2-re eső népsűrűség 5^.426,6 lakos, s ezzel Budapest legsűrűbben lakott területe, amelynek átlaga csak 3.567.7 lakós/kmz. A kerület házai nagyrészt elöregedtek, jelentős részük 100-120 /ra éves és ennek következtében korszerűtlenek, nem higiénikusak. Sok földszinti üzlethelyiségben és mosókonyhában telepített lakás is erősen kifogásolható egészségügyi szempontból. Tanácsi becslések szerint /pontos adatok hiányosak/ a kifejezetten egészségtelen lakások száma kb. 1000-12000 s ezt csak részben kompenzálja az 1964-es év végén lebontásra javasolt néhány ház. Ha a kormeg©szlási arányszámekat a keresők arányszámával és ezek budapesti átlagával egybevetjük, kitűnik, amig_kerületünkben a nyugdíjasok arányszáma csaknem azonos a budapesti átlaggal, a r0 éven felüli lakosság arányszáma valamennyi kerületé között a legmagasabb s a Ipdapesti átlagos is jóval felülmúlja. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 60 éven felüliek között is igen sok a dolgozó. A lakosság szociális helyzete sem túlságosan kebvező, Ezt bizonyltja az a körülmény is, hogy szociálpolitikai ellátásra is a budapesti átlagnál magasabb mértékben szorul a VII. kerület lakossága. Még rosszabb a helyzet, ha a költségvetésben ra szereplő /tehat nem rendszeres/ segélyben részesülők számát is figyelembe vesszük: rendszeres közsegélyben részesül 409 lakos, közgyógyellátási igazolványt adtak ki 1827 lakosnak, ezenkívül hitközségi és a kerületi tanács javaslata alapján segélyben részesül kb. <V25 fő. /1962 évi adatok./ így számszerűleg is kitűnik, hogy elavult házaiban rendkívül magas népsűrűség mellett, a budapesti átlagnál általánosságban rosszabb szociális viszonyok között él a kerület lakossága, ami természetszerűleg hátrányosan befolyásolja egészségügyi helyzetét is. Rontja ezt még a sok egészségtelen kisüzem, továbbá a közterületek, parkok, gyermekjátszóterek hiánya, az elavult iskolák, stb. Az egészségügyi ellátás helyzetét fentiek alapulvételével tágyilag négy csoportra bontva tárgyaljuk meg: I N. a./ Gyógyitó-megelőnű ellátás, !./ Területi és járóbetegellátás, c./ Intézmények,stb. \,/ Egyéb egészségügyi vonatkozások. L _— — _J
