Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1963-07-17
r n- 9 -... Ie sszimiztikusan nézni és lefegyverezően nyúlni ehhez a problémához nem 'helyes és nem volna eredményes, A kér,P.B, abból indult ki a jelentés napirendre tűzésénél, hogy .rendkívül jelentős egységekről és rendkívül nehéz munkakörülmények között dolgozó fiatal/okról Van szó. Úgy látja, hogy kicsit siránkoztak a felszólalások, es eredményt attól várnak, hogy más szervek majd segítséget nyújtanak, ami bár helyes, de. önmagában arra koncentrálni, hogy mi ezen a területen mindent megtettünk és már nem lehet rn.it tenni, mi már nem tudunk előbbre menni, a magunk erejéből, ez lefegyverező álláspont, és nem fogadható el. Az a kép alakult most irt ki, hogy ennek a területnek a politikai munkájában igen súlyos lemaradások vannak. Úgy a nevelés szempontjából, mint a fiatalokkal való foglalkozás minden területén. Nem lehet felmenteni sem a gazdasági vezetőket, sem a KISZ Bizottságot, jogos minden kérés. Nem abból kell kiindulni, hogy kér. KISZ-ben 4-5 munkatárs van csak, hanem hogy ezzel a kevés, kis létszámú apparátussal milyen müdszerekkel lehetne még többet ' elérni. Egyáltalában nincs a KISZ Bizottságban egy munkatárs, vagy társadalmi bizottság, amely ezzel a nagyszámú réteggel foglalkozna? Nincs aki ■ összefogná őket, irányítaná, összegyűjtőmé a tapasztalatokat, teljesen masukra vannak hagyva a kereskedelmi KESZ-szervezetek* pedagógusoknak is nagyon kevés a fizetésük, 800.- Et-ial kezdenek, de a szakma iránti szemetetből mégis szívesem végzik. Ez a szakma iránti szeretet hiányzik a kereskedelmi dolgozókból. Szervezetten, céltudatosan, tervszerűen kellene a legjobb eredményeket elérni. Helyes volt ennek a kérdésnek a napirendre tűzése, mert rendkívül elhanyagolt területet láttunk meg és a párt- és KISz szervezeteknek sokkal nagyobb gonddal kell kezelni ezeket a problémákat. A KISZ Bizottság foglalkozzon e problémával és időszakonként hivja össze őket. . ’ Gábor elvtársi A kereskedelem speciális helyzeténél fogva került a mai ülés ele. A KISZ-szel foglalkozó VB ülésen merült fel, hogy az anyag-nem tartalmazta a kereskedelmi ifjúság helyzetét. A vendéglátóipari egységekben dolgozó fiatalokkal való foglalkozás, azok nevelése rendid.vél fontos kérdés számunkra, különösen imdokolltá teszik ennek Súlyponti kérdésként való kezelését. Érintkezésük a lakossággal olyan nagymértékű, amely döntő jelen/"S; ős éggel lehet az ál oa Ionos viselkedésre, szakmai, kulturális magatartásra szinte az- egész társadalom szempcjntjóból. Apró találkozásokon sok múlik, segíthet a rendszer megítélésénél is# Alapvetően egyetért Péner et. által felvetettekkel. A munkásosztály vezető szerepével feltétlenül foglalkoznunk kell. A bekerült fiatalok arányszáma sem a legjobb, osztályhelyzetükre vonatkozóan, mert az a réteg kerül ide, amely nem a minimális rétegét képviseli az ifjúságunknak. Az^iparnak majdnem minden hibája a kereskedelemben csap össze és itt tükröződik. Akar minőségi, akár elosztása tekintetében, az ipar fogyatékosságok lecsapódnak .a kere skede1emben• ■ Elsősorban a negatív jelenségek jönnek felszínre és a rossz arculatot hozzák. Ila sikerül megmagyarázni, megértetni az ifjúsággal a szakma fejlesztését, a ^bérezés ilyen mértékű lehetőségét, akkor mái* előbbre lép tünk.. Kereskedőkké kell vállniuk az embereknek. Az anyagiasság érdeke fokozottabban jelentkezik5a népgazdasági és egyéni érdek he$©s magyarázata elsőrendű feladatunk. Természetesen a húzóhatása az iparnak sokkal jobb. Itt rosszak a kereskedelemben a munkafeltételek, de az érdeklő juttatások, a q>ortf kulturális lehetőségek sincsenek. Ilyen vonatkozásban rendkívül fontos a szakma, hivataserzésre való nevelés, ami el van e területen teljesen hanyagolva. “ 47 I /O f L-_—------ —_l
