Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1960-05-25
Igyekeztek növelni a veZetés tekintélyét azáltal is, hqgy a vezetőségben és a közgyűlés által elfogadott célkitűzések megoldását magasabb közigazgatási szinten, legtöbb esetben eredményesen szorgalmazták. Esetenként a vezetés megjavítását a helyi vezetők egymásközöttl nézeteltéréseinek tisztázása, vagy a vezetők leváltása is elősegítette, A politikai hangulat alakításánál a beszélgetések az üzemi munkásokkal kapcsolatos helytelen nézetek tisztázására, az agrárproletár adottságokból származó helytelen vélemények megváltoztatására, a nyugdíjazási kérdéseb rendezésére, a tagbelópés nélkül leadott földektől való Idegenkedésre, stb, vonatkoztak elsősorban. Külön nehéz feladatot jelent ^ a meggyőző munka a háztáji és közös vagyon közötti különbségek megmagyarázása tekintetében. A termelőszövetkezeti pártszervezetek aktivizálódását nehezíti az a körülmény, hogy a vezetőségi tagok elsősorban a párttitkár, nem mindenütt rendelkezik megfelelő képzettséggel, ennek folytán nincs kellő tekintélyük. Ezt tapasztalták a.brigádok a csongrádi "Petőfi” Tsz-nél, a szentesi "Uj élet" Tsz-nél, Kirívó volt az Ilyen eset a felgyői"Táncsics" Tsz-nél, ahol uj választást tartottak, azonban az említett oknál fogva a párttitkár még jelenleg sem megfelelő. A közös vagyön védelmének jelentőségét ott a legnehezebb megmagyarázni, ahol a munkában nem megfelelő a tagok részvétele és ennek folytán alacsony a munkaegység értéke. Ilyen eset volt pld, a mártélyi "Haladás" termelőszövetkezetnél. Tapasztalat szerint a munkafegyelem terén a lazaságot az oktizza, hogy gyakorlatilag nem érzékelik még a közös munka eredményeinek, jelentőségét és háztáji gazdaságuk miatt a közös munkát elhanyagolják, később állnak munkába, stb, Sok nehézség van a családtagok munkába való bevonása tekintetében is. Ezen a téren a párttagok és családtagjaik példamutatása hiányzik. A brigádok a kapcsolatot rendszeresen a Tsz.vezetőségével tartják. Természetesen a tagságot széles körben felkeresni idő hiányában nem képesek. Célravezetőnek bizonyult ezért az a módszer,.hogy a ■ rendszeres és elmélyült kapcsolatot megteremtő brigádok a Tsz, közgyűlésére, taggyűlésére utaznak le és ott megismerkednek a tagsággal, segitik a kollektíva munkáját. Ez a módszer azonban még neiji általános. 3./ A segitség nyújtásban elért eredmények. A termelőszövetkezetek részéről az igények a patronálókkal szemben részben úgy jelentkeznek, hogy megfelelő,alkalommal azt előadják és segítséget kérnek. Ma már ez a gyakoribb eset. Másrészt vannak olyan | OyÁ ORSZÁGOS LRVÉíTAíí' . j, .r n- 3 -
