Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1958-07-08
r ... n behintettel arra, hogy a tervezés dija és az építési költségek között egyenes arány van, hogyan tudják biztosítani, hogy a takarékossági szempontok valamennyire érvényesüljenek azintézetben. Lázár elv társ: Milyen módon lehetne segíteni azona számarányon, hogy az "5& gazdasági vezető közül csak 9 párttag van. Fekete elvoárs: A vállalat első féléves tervteljesitése: I* n.év loo.8, TTTn.év lol %. A III. n.év a jelenleg birtokunkba lévő számadatok alapján loo %-os leterheltségü, viszont a IV n. év.még csak 59 % -bán van leterhelve. Az 1959.®vi I. n,évben is előreláthatólag 24%-os lemaradás lesz. Visszatérő panasza a tervező intézeteknek, vállalatoknak, hogy a többi vállalattól eltérően nem, ismerik az egész évi tervüket* Ez azt eredményezi, hogy nem lehetséges megvalósítani az egész évre • beütemezett határidőket, a munka egyöntetű elosztását. Ez az országos beruházási politikai kérdése.Jó volna, ha úgy kapnánk meg a feladatokat, hogy azt előre tudnánk, igy nem volna a tervezésben kapkodás.Ezzel nagy■ra mértékben elő lehetne segíteni az építkezés gazdaságosságát is.így a műszaki értelmiség is olyan körülmények között végezhetné a munkáját, ami az életkörülményeit és a munkakedvét is megjavítaná. Ez sajnos nem all fenn. A bérrendezés előtti időszakban a tervezők átlag alapfizetése 175o.- Ft, körül volt. Fizetés rendezés után az átlag fizetés elérte a 2.22o.- Ft-ot + 25o Ft. prémium. Annak ellenére, hogy nincsenne k pontos számadatok nálam, kb. azt tudom mondani, hogy a mérnökök átlag jövedelme eléri a 52oo Ft-ot prémiummal együtt, a technikusoké pedig a 2ooo - 22oo Ft-ot. Általában az mondható, hogy szakembereink a munkahelyeiket nem szokták cserélni, A vállalat kötelékéből a dolgozók kb. 11 %-a disszidált, voltak köztük vezető műszakiak is. Köztük volt a vállalat Kossuth dijas főmérnöke is, és az egyik legkitűnőbbnek ismert és elismert építészünk is. A disszidáltak között a párttagok számaránya nem volt kedvező. Azonban ezek nélkül a műszakiak nélkül is az 1957-es tervet eredményesen befejeztük munkásszármazásu rt Skoda elvtárstAzért is van olyan kevés/Tiatal mérnök, mert az épitészmérnőkl szakma nagyon szerteágazó, nagy követelmények varrnak az építésszel szemben.Egy építészmérnöknek művésznek is kell lenni, értenie kell a technikához is. Ebben a szituációban, ilyen nagy követelmények kellett nagyon nagy jelentőségű a száriúazas .Egy értelmiségi családban^ nevelkedett fiatalnak lényegesen könnyebb megállni a helyét, mint egy munkásfiatalnak, még akkor is, ha a képességeik egyformák. Ugyanakkor a másik dolog, hogy még a legutóbbi évekig is tervező intézetekbe kapcsolataik alapjan kerültek be a fiatalok* Az egyetemi profíesz - szórók tervező intézetekben vállaltak másodállást ós a nekik szimpatikus fiatalokat az állami szervek megkerülésével átvitték a tervező intézetekbe. Tervező intézetben dolgozni bizonyos előnyöket jelent.Itt perspektíva var azokra a fiatalokra, akik alkotni akarnak. D„ az biztos, hogy pillanatnyi yirax anyagi előnyt nem ad.Jelenleg egy tervező vállalatnál egy végzett fiatal lloo.- 12oo.- Ft-ot kap, ugyanakkor a kivitelező vállalatnál 2ooo Ft-ot ia megkereshet. Megpróbáltunk ezen úgy segíteni, hogy még a ' diploma megvédése előtt odavittünk fiatalokat azzal, hogy majd itt meggyöke resednek és ott maradnak. Ezekre a fiatalokra a KlSZ-szervezetto1 kértünk ajánlást. Azonban még igy is csak 3 fiatal maradt meg, a többiek^lementek vidékre, ahol magasabb fizetést kaptak. Beírtuk a jelentésünkbe is^ hogy milyen nagy a Műegyetem felelősége úgy a felvételeknél, mint a későbbiek folyamán.Nagyon kevés olyan fiatalt kaptunk, aki/ érdeklődött volna a társadalmi kéraések iránt.Javarésze olyan volt, akikkel nekünk kellett foglalkozni, hogy valamelyest közelebb kerüljenek hozzánk. 1 7 . L.y— I
