Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1987-09-22
-r n in. Gazdaságirányítás, tervezés, piacépítés A gazdaság működési rendszerét a tapasztalatokra építve, a kibontakozás követelményeit szem előtt tartva, a kormány összehangoltan fejleszti tovább. 1. A kormány felelőssége elsősorban a gazdaság- és társadalompolitika kialakítására, a főbb népgazdasági arányok és struktúrapolitikai célokra, a szocialista elosztási elvek érvényesítésére, az ezekhez szükséges eszközrendszer megteremtésére, a piac szabályozására és ellenőrzésére terjed ki. A gazdasági célok elérése, az egyensúlyi zavarok elhárítása esetenként a köz^ vetlen beavatkozást is indokolttá teszi. A kormány irányító tevékenységét, szervezetét korszerűsíti, összhangba hozza a társadalom és a gazdaságpolitika, valamint a gazdasági mechanizmus követelményeivel. Egységes, összehangolt, az Országgyűlés által ellenőrizhető irányítást valósít meg. Elő kívánja segíteni a törvényhozó tevékenység kiteljesedését. Munkájában növeli a nyíltságot és határozottságot, s fokozottan kíván támaszkodni a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel folytatott együttműködésre. Támogatja az állampolgárok, a gazdasági szervezetek önkormányzatának az össztársadalmi érdekekkel összhangban levő bővülését. A Minisztertanács folyamatos döntési, irányító, szervező és ellenőrző tevékenységet fejt ki a reá háruló feladatok végrehajtására. A kormányzati szervek, az ágazati és funkcionális minisztériumok, országos hatáskörű szervek munkamegosztását, felelősségét és hatáskörét úgy fejleszti tovább, hogy működési területükön önállóbb, felelősségteljesebb irányítás végzésére legyenek képesek. Kisebb létszámú, felkészültebb és hatékonyabban dolgozó szervezetekre van szükség. Fokozatosan, következetesen megvalósítjuk az ehhez szükséges szervezeti és intézményi változtatásokat. A kormány külön program alapján foglalkozik a nem közvetlenül termelő területek tevékenységének korszerűsítésével, a lakosság közérzetét befolyásoló igazgatási szabályozások egyszerűsítésével. Ez is segíti a költségvetési, igazgatási szervek létszámának és működési költségeiknek csökkentését. 2. A társadalom előtt álló döntési változatok meghatározása, a prioritások kijelölése és összehangolása, az elhatározott programok megvalósítását jobban szolgáló eszközrendszer kialakítása a népgazdasági tervező tevékenység továbbfejlesztését igényli. Növekszik a jelentősége a stratégiai célokat, társadalmi programokat meghatározó közép- és hosszú távú tervezőmunkának. Az éves tervezés szerepe is nő, s a változó gazdasági feltételek, célok, feladatok és az eszközök összehangolása révén elősegíti a stratégiai célok, a kormányzati program megvalósulását. A tervezőmunka fejlesztése elsősorban a gazdasági, valamint a jövedelmi, pénzügyi folyamatok megalapozottabb, összehangoltabb alakítására, az előrejelzések, a külgazdasági lehetőségek és hatások, a vállalatok és a fogyasztók várható viselkedésének feltárására, a piac működésére, a népgazdasági és vállalati tervezőmunka szervesebb összekapcsolására törekszik. A tervezésnek alkalmasnak kell lennie a változó, nem mindig előrelátható feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra. 1 —' ' ' “ I * —* _____________________________________________________ «——I
