Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1986-01-28
r n- 3 -A körültekintőbb, megalapozottabb előkészitő munka, a tagság körében kedvező visszhangra talált. A titkos választás kiterjesztése, kötelező volta a főbizalmiakra és helyetteseikre ill. a bizalmi választás esetén a titkos választási mód lehetősége a tagság egyetértésével találkozott. A titkos választási módot demokratikusabbnak tartják. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy kevés helyen éltek a titkos választási mód lehetőségével, /Bizalmi választások mintegy 8,2 %-a volt titkos,, pl: a Szivárvány Áruháznál a 98 bizalmi és helyettese közül 17 főt választottak titkosan, a GELKA Vállalat l6o bizalmija közül mindössze 2 főt és a szakszervezeti alapszervezetek többségénél egyáltalán nem volt titkos bizalmi választás./ Kettős jelölés minimális volt. Elvétve ugyan, de előfordult, hogy a szakszervezeti csoport mást választott bizalminak, mint az az előkészitő munka után várható lett volna. A választói taggyűlések, küldöttértekezletek tartalmi munkájára jellemző, hogy a beszámolók önkritikusan szóltak a végzett munkáról és felelősséggel a további feladatokról. Megfogalmazódott az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka és a gazdálkodást, termelést segitő tevékenység szoros összefüggése. Helyesen szóltak arról, hogy az érdekvédelmi munka reális alapját csak az eredményesebb gazdálkodás biztosíthatja. Plj a BKV küldöttértekezletén megfogalmazták, hogy : "A gazdasági feladatok megoldásában akkor várható csak eredmény, ha a gazdasági intézkedések találkoznak a dolgozók megnyerésével, alkotó részvételével," Kiemelten foglalkoztak a munkahelyi demokrácia, a munkaverseny, a munkaszervezés és munkafegyelem kérdéseivel. E mellett enyhe hangsúlyeltolódás volt tapasztalható az • érdekvédelmi munka javára. /Ez utóbbi különösen a kereskedelmi és a művészeti, közművelődési területen volt jellemző. / l_-- _J | m ----------
