Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1980-02-05
r n i. ERZSÉBETVÁROS TÁRSADALMI VISZONYAINAK ALAKULÁSA 1975—1979 KÖZÖTT ; A VII. kerület 2,1 km2 nagyságú, a főváros legsűrűbben lakott része. Beépített területe: 1,5 km2 * (72%). Erzsébetvárosban mindössze 0,24 m2 zöldterület jut egy lakosra, a fővárosi átlag 4%-a. A lakónépesség 1975-ben 106 700 fő volt, jelenleg 97 000. A lakosság fokozatosan elöregedik. A 60 éven felüliek aránya itt 28,2%, míg a fővárosi átlag 20,3%. 0 A kerület épületeinek kétharmada 1920 előtt épült, nagyobb része elavult, korszerűtlen, egészségtelen. A lakások 47%-a egyszobás, 40%-a komfort nélküli. A kerületben minden harmadik család lakásigénylő. Az épületek teljes felújítása kb. 6 milliárd forintot igényelne. (Ez az összeg nagyobb, mint az ország évi nemzeti jövedelmének egy százaléka.) A kommunális ellátottság teljes, de a víz- és csatornahálózat 70 év feletti, az útburkolat 20%-a rossz, teherbíró képessége jóval kisebb, mint a megnövekedett forgalom igénye. A VII. kerület a megvalósult és folyamatban levő fejlesztés ellenére is zsúfolt, szerkezetét, épületállományát tekintve, elavult városrész. Elodázhatatlanul sürgős feladat az itt élő lakosság életkörülményeinek javítása, a felújítási, korszerűsítési elmaradás felszámolása, a kerület karakterének megtartása mellett, a rekonstrukciós kerületfejlesztés megkezdése. Míg a külső kerületek lakótelepekkel szépülnek, jól halad a METRÓ építése, számos olyan alapintézmény jön létre, amely a főváros lakosságának jó közérzetét segíti elő, addig nyomasztóan hat a belső városrészek, s közöttük Erzsébetváros épületállományának, közintézményeinek stb. rohamos romlása. Éppen ezért égetően szükséges olyan intézkedés megtétele, amely az egyre romló helyzeten változtat. Ennek halasztása nem takarékosság, hanem tulajdonképpen pazarlás, hiszen később pótolhatatlan károk okozója lehet. A kerület lakásszámának 80%-a ma még gazdaságosan felújítható, de az az arány minden nap késedelemmel fokozatosan csökken. A rehabilitáció megkezdésének igénye összhangban van a Központi Bizottságnak az építőipar feladataira, a Politikai Bizottságnak Budapest fejlesztésére vonatkozó határozataival. E határozatok végrehajtását kerületi Pártbizottságunk következetesen szorgalmazza. Erzsébetváros vállalatainak, szövetkezeteinek, intézményeinek állományában 75 500 ember dolgozik. A kerületi Pártbizottság a dolgozó tömegek között végzett politikai munkát az egyes rétegek | § helyzetének megfelelő, differenciált módszerek alkalmazásával igyekezett fejleszteni. 1 Jelenleg a kerülethez tartozó munkahelyeken dolgozók 65%-a munkás, számuk 50 ezer fő, '■r 4%-kal kisebb, mint 1975-ben volt. A változás oka: részben a vállalatoknál, szövetkezeteknél bekövetkezett létszámcsökkenés, részben néhány jelentősebb vállalat elköltözése. A munkások 40%-át a szállítás és hírközlés, 24%-át a kereskedelem és a szolgáltatás, 32%-át | l az ipar és az építőipar foglalkoztatja. Csaknem minden második ember kis munkahelyen, műhelyben, üzletben, raktárban stb. dolgozik; sokan vidékről járnak be, „ingáznak”. A munkások képzettség szerinti összetétele kedvező. Viszonylag magas a kvalifikált szakmunkások aránya; a nyomdaiparban, a gépipari és híradástechnikai vállalatoknál, szövetkezetek- 1 nél 60—65%, másutt kb. 45%. A munkások bérszínvonal-növekedése meghaladta az egyéb rétegekét, jelentős összeget kap-I 5 m | :p';~ XUí 1 ' £-----^ • - -r ' \aw--■r—-»—w--"rt -' —
