Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1980-02-05
r n Komoly előrelépést jelentett a fegyelmi munka demokratizmusának fejlődésében, hogy a Szervezeti Szabályzat lehetőséget adott a pártszervezeteknek fellebbezésre. E lehetőséggel két alapszervezet élt is a beszámolási időszakban. Egy fellebbezésnek helyt adtak. Az 1975-ös kerületi pártértekezlet óta erősödött a KISZ politikai befolyása a fiatalok, elsősorban a dolgozo ifjúság koreben. A KISZ-szervezetek a hatáskörükben dolgozó fiatalokat önállóságra, kezdeményezésre, kötelességtudásra nevelték. a teVÍ1'^8 körében végzett munkát befolyásolták, meghatározták kerületünk sajátosságai. , . a a ° ,.nagy r ?ze a főváros, sőt az ország különböző részein telepített üzemegységekben dolgozik. Ilyen értelemben a KISZ munkája messze túlnő kerületünk határain; jelentősége jóval ff.'ffff ’ m!nt azt a °ze' tízezres taglétszám mutatja. Ugyanakkor mintegy ötezerre tehető az • te emafuU ff gozó KISZ-esek száma, s még nagyobb azoknak az aránya, akik nem tagjai az ifjúsági szövetségnek, de a KISZ-től várják, hogy szabad idejük kulturált eltöltéséhez lehetőseget biztosítson. hú,áA1kerÜletÍ rVeZ?tek Jelentős s'kereket értek el a gazdasági építőmunkában. A beruházások megvalósításáért, a hatékonyság javításáért az ifjúsági szövetség tagjai példamutatóan, eredményesen dolgoztak. (A V.llanyszerelőipari Vállalat fiataljai például a paksi atomerőmű, ifi Tír a / Cukorgyár építkezésén. Az Orenburgban végzett munkájukért „Védnoksegi zászló” kitüntetést kapták.) Kiváíf S^«mUnSVerSetefb?ákban (FMKT’ Szakma IfJú Mestere’ Kivá16 Ifjú Munkás, A yi v-f T Zga íZrf, X alok 40%‘a vesz részt’ a kommunista műszakokon 80%-a. fat7, y'^'fjusug1 Találkozó tiszteletére indított „VIT-mííszakon” kerületünkben 23 ezer récJteít °Z0 VteteH]tegy 2.nff,hó fonnt termelési értéket hozott létre. Az Ifjúsági Radar fellendült teúiíA fn ‘Tu aZ lfjllSágÍ munkavédelmi őrjárat is. Több évi stagnálás után rendszernek Jít°m°Zgalom’ ebben nagy része voIt az „Alkotó Ifjúság” pályázati és kiállítási 40 ter tú.Tff években kialakult,.a kerÜleti társadalmi munkaakciók rendszere; a fiatalok évente 40 ezer taisadalmi munkaórát teljesítenek. . ,F,a|alJamk//mottevő társadalmi, politikai erőt képviselnek, egyre inkább cselekvő részel^eíEí MfhS?! H ifi Pfdázzák az l97L évi ,V- érvény megjelenése óta harmadízben megrendezett ifjúsági es diakparlamentek. A parlamenteken a fiataloknak több mint háromnegyede vett részt, a legtöbb helyen élénk vita, hasznos eszmecsere alakult ki. Az ifjúsági parlamenek a szocmhstíi demokrácia sBjátos rétegfórumai. Az ifjúság számára fontosak, de nem egyedüfm° 'r u SOkkal tÖbbet kel1 tenniük a KISZ-szervezeteknek a fiatalok nem minde7esethllv t ten alaPfórumaivá a KISZ-taggyűIéseket kell tenni, amelyek még nem minden esetben töltik be ezt n szerepüket. A fiataloic politikai ismereteinek bővítésére a KISZ-, a párt- és a szakszervezeti oktatásban van lehetőség. A beszámolási időszakban évente a KISZ politikai képzése keretében közel 400 eÍT * ok,"tásta" ■“SZ doszakban 2800 fiatal vett reszt. A kerületi titkárképző tanfolyam egyre magasabb színvonalon H pl? 7 JU 8‘ ./ffvetség vezetőképzési feladatát. Az elmúlt négy évben 333 fiatal végezte redményesen a titkárképzőt. A beszámolási időszakban minőségileg változott a propagandisták összetétele, több volt „ olyan vi,akör»ezető. aki pérlfelada,ként vele,,e a foff lf,g, k ff Forradalmi Ifjúság. Napok rendezvénysorozata ma már társadalmi eseményként az ország nyilvánossaganak figyelmétől kísérve zajük. Az egykori 7-es ifik példáját köTeXmai hteel ifik * I egyre nagyobb számban vesznek részt a fogadalomtevő és névfelvételi ünnepségeken Az Erzsébet Véros, Ifjuség, Napok 1974-ben kerül, először megrendezésre, azzal a Sfl bSSi a KISZ-szervezetek mozgalmi és a kerület üzemeinek gazdasági eredményeit seuíisp •« nüh,.. vá asztasban a fiatalokat, programokkal szórakoztassa és nevelje őket. Az EIN évente rend" 34
