Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1980-02-05
r n készletmelkedés, tehát összességében az iparban lekötött eszközök értéke nagyobb volumenben emelkedett, mint az ipari termelés: az eszközhatékonyság romlott. Ez a megállapítás nemcsak az ipari ágazatra érvényes. A készletek értéke kerületi szinten az 1975. évi kétharmadával, forgási ideje pedig 20 nappal emelkedett. A 100 Ft lekötött eszközértékre eső nyereség az 1975. évi tény háromnegyedére csökkent. A közgazdasági szabályozó rendszer 1976. január 1-i változása szigorította a gazdálkodás feltételeit. A kerületi vállalatok és szövetkezetek nyeresége ennek ellenére 21,0%-kal emelkedett. Az egyes ágazatok és alágazatok nyereségalakulása ezen érték körül ingadozik, kivételt képez a kiskereskedelem, ahol 11,7%-os nyereségcsökkenés következett be. Az egyes vállalatok és szövetkezetek nyereségalakulása szóródást mutat, de veszteséges gazdasági egységünk nincs. A nyereség alakulásában az állami támogatások és elvonások változása is jelentős szerepet játszott. Kerületünkben — a Budapesti Közlekedési Vállalat nélkül — a támogatások összege 92,4%-kal, az elvonások összege 45,1%-kal emelkedett. A támogatások összegének nagyobb növekedése ellenére kerületünknek az állami költségvetéshez való hozzájárulása nőtt, mivel az ipari, építőipari, kereskedelmi szervezeteknek nyújtott támogatások összegét 1975-ben az elvonások 1,9 milliárd forinttal haladták meg, mely érték 1979-re 2,5 milliárd forintra emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak átlagbére részben a saját hatáskörben végrehajtott * béremelések, részben pedig központi bérpolitikai intézkedések (pl. a műszakpótlék) hatására, a termelékenység növekedési ütemét megközelítően emelkedett. Négy év alatt a fizikai dolgozók átlagbére évenként átlagosan 6,9%-kal, a nem fizikai dolgozók átlagbére évenként átlagosan 6,3%-kal emelkedett. A fizikai dolgozók átlagbére 3881 Ft, a nem fizikai dolgozóké pedig 4092 Ft. A szabályozók változása, illetve a nyereség alakulása az átlagbér növekedési üteménél kisebb mértékű személyijövedelem-emelkedést tett lehetővé. A személyi jövedelem a fizikai dolgozóknál évenként átlagosan 6,5%-kal, a nem fizikai dolgozóknál évenként átlagosan 5,2%-kal emelkedett. Megállapítható, hogy a fizikai dolgozók átlagbére és személyi jövedelme gyorsabban emelkedett, mint a nem fizikai dolgozóké. Az életszínvonal alakulásában jelentős szerepet játszanak a pénzbeli jövedelmeken felül, nem pénzbeni juttatások. A nem pénzbeni juttatások vállalatoknál képződő forrása a jóléti és kulturális alap, amit a vállalatok az élet- és munkakörülmények javítására használhatnak fel. 1975—1979 között a jóléti és kulturális kiadásokra fordított összeg a béreknél és jövedelmeknél gyorsabban, mintegy kétharmaddal emelkedett. Kerületünk dolgozóinak jövedelme, illetve a munkahelyükön élvezett nem pénzbeni juttatások dinamikusan növekedtek, lehetővé téve életszínvonalpolitikai célkitűzéseink megvalósulását. A beruházási tevékenységre kerületünkben mindazok az eredmények és gondok jellemzőek voltak, amelyekkel a népgazdaságban általában találkozunk. A vállalatok és szövetkezetek elkészítették a tervidőszak fejlesztési programját. Ezeknek a terveknek egy része megvalósult, más része folyamatban van, befejezése áthúzódik a VI. ötéves I tervidőszakra. Zavarta a beruházások megvalósulását a kivitelezői kapacitáshiány, a szakipari munkák elégtelen volta, az árak változása. A gazdálkodó egységek fejlesztési tevékenységét befolyásolta az a tény is, hogy a tervidőszakban a fejlesztési alapok jelentősen csökkentek. Néhány vállalat arra kényszerült, hogy fejlesztési alapjának az átlagosnál nagyobb hányadát fordítsa forgóalapfeltöltésre. A hiányt több esetben állami hitellel lehetett pótolni. Lényegében ennek tulajdonítható, hogy a kerületi vállalatok tervezett beruházásainak pénzügyi fedezete általában rendelkezésre állt. A vállalatok és szövetkezetek beruházásainak nagy része a VI. ötéves tervidőszakban valósul meg. (Például a Budapesti Füszért Vállalat dél-budai raktárüzeme, a Híradástechnika Szövetkezet központi telephelye, a Patyolat Vállalat Gyömrői úti mosodája.) Elkészül viszont a COMPACK Vállalat rákospalotai ipartelepe (4320 m2-en), ezzel a Landler Jenő utcai telep környezetszennyező hatása is megszűnik. A vállalatok és szövetkezetek a korábbinál nagyobb összegeket fordítottak a fizikai munkát I 16^ _ ii
