Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1972-04-26
r —| j- 4 -Kerületi szinten a nyereségből képezhető vállalati alapok minimálisan emelkedtek; a részesedési és a fejlesztési alapnak a mérleg szerinti nyereséghez viszonyított részaránya 33,8 %-ról 34,0 %-ra emelkede 11. A nyereségből képezhető alapok részaranya mind a minisztériumi vállalatoknál, mind pedig a szövetkezeteknél csökkent, mig a tanácsi vállalatoknál,emelkedett. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál az általánostól jelentős mértékben eltérő szabályozók következtében az alapoknak a nyereséghez viszonyított részaránya 6,4 %-ról 50,1 %-ra emelkedett. Ez az általánostól jelentősen eltériő szabályozás eredményezte a tanácsi vállalatoknál jelentkező alapképzési százalék emelkedését, valamint a kerületi összesen adatokat is jelentősen torzította. A' torzitó hatásokat kiszűrve /BKV/ a felhasználható alapok aránya kerületi szinten 34,8 %-ról 3'1,9 %-ra csökkent, a tanácsi vállalatoknál pedig 35,2 %-ról 34,4 %-ra. Az összes érdekeltségen belül a részesedési érdekeltség növekedése mellett a fejlesztési érdekeltség aránya csökkent. A részesedési érdekeltség növekedését a bérszabályozási rendszerben bekövetkezett változás tette lehetővé, ugyanis 1976-ben már a részesedési alapot az 1967 óta végrehajtott átlagbéremelés halmozottan terhel-, te, mig 1971-ben csak a tárgyévi átlagbéremelés csökkentette a bruttó részesedési alapot. ' V • 3« Bérfejlesztési mutató, átlagkeresetek jövedelmek alakulása A kerületi egységekben foglalkoztatott dolgozók átlagkeresete 26.379 Et-ról 27.841, Et-ra, azaz 5,5 %-kal emelkedett. A munkások átlagkeresete 5,6 %-kal emelkedett az alkalmazottak átlagkeresetének 5,3 %-os növekedése mellett, igy 1971-ben az alkal -, mazottak átlagkeresete 7,6 %-kal volt magasabb, mint a munkásoké, 1970-ben az alkalmazottak átlagkeresete 7,9 %-kal haladta meg a munkások átlagkeresetét, igy tehát a munkás és alkalmazotti bérek fi • y ' i .7- • V/wJ közötti differenciáltság csökkent. A jövedelmek növekedési üteme meghaladta az átlagkeresetek emelkedését, a jövedelem növekedésének mértéke 8,5 %. *! Kerületi szinten az átlagbérek 5,5 %-os emelkedése az egy főre jutó bér + nyereség, tehát a,bérfejlesztési mutató 11,6 %-os növeke| dése mellett kövékezott be. 7
