Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1970-08-26
r “i- 7 -szigorúságra, körültekintőbb munkára volna szükség az alapszervezetekben, Természetesen nem szabad azt hinnünk,.hogy nevelőmunkával minden hibát meg lehet előzni, mert pl. a diszszidálásokat bizonyára nem lehet; de az időben történő beavatkozással sok minden elkerülhető. A kerületi PB Fegyelmi Bizottságának munkamódszerét a beszámolási időszakban a sokoldalúság és a demokratizmus jellemezte. Javaslatai a vélemények széles körű meghallgatása után, rendszerint vitában alakultak ki, a bizottság az eléje került ügyekben igyekezett egyéniesiteni, munkájában igyekezett elkerülni az u.n. tipusbüntetéseket /ill. a tipusjavaslatokat, vagyis azt, hogy pl. tagsági könyv elvesztése = dorgálás, mertektelen italfogyasztás = megrovás stb./, jóllehet ez nem minden esetben sikerült. A vizsgálati határidőket a fegyelmi bxzoutság általában betartotta, kivéve olyan eseteket, amelyekre a fegyelmi eljárás alá vont elvtárs személyes meghallgatása után további vizsgálat vált szükségessé. Javaslatainak túlnyomó többségét a kerületi VB elfogadta és határozattá emelte. Szórványosan fordult csak elő, hogy fellebbezésre a budapesti pyB enyhítette, vagy hatálytalanította a kerületi határozatot, A'beszámolási időszakban a Fegyelmi Bizottság munkatervének maradtak megvalósítatlan pontjai /sajnos, mindig ezek szerepelnek megvalósítatlan pontokként/s nem valósult meg az a szándék, hogy a bizottság tagjai valamilyen kapcsolatot teremtsenek az alapszervezetekkel egy-egy ott folyó, fegyelmi ügy lefolytatása alkalmából; nem került sor arra a titkári értekezletre, amelyen a Fegyelmi Bizottság a pártfegyelemről ás a fegyelmi munkáról informálta volna a titkárokat; & Fegyelmi Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy egy-egy jelentősebb fegyelmi ügy, a párttagság okulása céljából a kerületi alap• szervezetekben ismertetésre került volna, \ U _j
