Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1967-09-06
[— "1 a gazdasági fgggésóől adódóan,ami jelenleg fennáll, a vezető partaktivisták és az egyszemélyi gazdasági vezető között. Az előbb említett nézetek a PVB. vitájában kisebbségben maradtak, ügy foglalt állást a VB., hogy a hatáskörbe leadott slvtársak, vagyis az alapszervezetek hatásköri joga lehetőséget ad a jobb munka végzésére, ugyanakkor a leadott hatáskör lehetővé teszi a VB. számára, a hatáskörben maradott kisszámú elvtársakcal való alaposabb foglalkozást. A korábbi 35 hatáskörben lévő funkcióval szemben 14 gazdasági vezető maradt keriftébi hatáskörbe. Mikor leadjuk a helyi vezetés kezébe a hatáskört, feltétlenül szükséges és velejáró az alapszenezetek nagyobb onálésagának biztosítása. Itt megemlíti Lukács elvtárs a szakszervezetek megnovekedett jogosítványát, miszerint véleményezhetnek, kezdeményezhetnek, akár beállítás, akár leváltás, akár jutalmazás kérdésében. Márpedig, ha az alapszervezeteknek nem biztosítjuk a megfeMő hatáskört, enelkul a szakszervezet sem tudja kialakítani megfelelően jogosítványa érve- < nyesitését, mert hiszen oda kell kerüljön a szakszervezet allasfoglalasa a pártszervezet elé.Arra a véleményre válaszolva, miszerint szűkül— ^ ne az alapszervezetek szerepe, mert hiszen az Írásos anygból is kitűnik hogy a 10 párttagot, vagy enél kevesebbet számláló alapszervezetete*titkárai ki kerültek a VB. hatásköréből, ezek tekintetében a taggyűlés illetékes dönteni. Ez is bizonyítja, hogy a pártszervezet szerepe nem szűkül.Ami a gazdasági függést illeti az elmúlt időben sem dominált az. hogy a párttitkár ne merte volna megmondani véleményét személyre való tekintet nélkül, biráltek, jelzéseket adtak, ha a szükség úgy hozta. Feladat a jövőben a kommunista erkölcs, erositese fejlesztése a helyi közvélemény kontroljának Igénye. Lesz az alapszervezeti veleményezésnek is kontrolja, mert pl. ha eltérő vélemény alakul ki Hatáskörrel kapcsolatban az alapszervezetnél, akkor felsőbb szervhez lehet az ügyet utalni, ahol már döntési jogkör van. Miklósné elvtársnős Kérdezi, hogy a kereskedelmi vállalatok közül, miért pont az' IfflEEF igazgatója, és a PIERT igazgatója marad hatáskörben, mikor olyan fontos közellátást szolgáló vállalatok is vannak, mint pl. a FÜSZErI, Kérdése még, hogy náluk 3 alapszervezet müköd-ik, ezek kozul egyiknek Ő is tagja, most melyik gyakorija személyé fele a velemenyezésx jogot? Nem értette Lukács elvtárs indoklását a azsakszervezetei jogkor és a párt alapszervezet jogkörének párhuzamban állításában. Biró elvtárs: Ellentmondást lát abban amit Miklósné elvtársnő kérdezett. Úgyanis úgy értelmezi, hogy 0 mint PB. tag, nem az alapszervezet hatáskörébe tartozik, pedig a PB. tagpk jelentékeny része, nem tartozik a PB. hatáskörbe. A legfontosabb vezető posztok tartoznak ide és egyes kivételezett PB.tagok. Valahogy úgy érzi, hogy vannak I. és II. rendű PB. tagok és eszerint tartoznak hatáskörbe. Szepes elvtárs* Érdeklődik, hogy fegyelmi eljárás tekintetéhen a hatás— köri hovatartozás egyben meghatározza a fegyelmi eljárás hovatartozását is. Váradi elvtárs: Furcsának tartja, hogy PB. tagok, mint gazdasági veze¥ tők az alapszervezethez tartoznak. Tehát egy felsőbb szerv tagja felett az alapszervezet dönt.Az anyaggal kapcsolatban megkérdezi, mit lehet az alatt érteni, hogy egyik gazdasági vezető tanácsadási és felelősségre vonási joggal rendelkezik, mit értünk felelősségibe vonás alatt? írjak az anyagban, hogy a PB-nek döntési hatáskpre van ós az illetékes PB. VB. nélkül, vagy ellenére nem lehet káderkérdésoen dönteni. E kerdesben elvi állásfoglalásra lenne szükség. Felveti, hogy az uj mechanizmus ^ímgedési felosztás kérdésében 3 kategória van, és úgy tudja az SZB. Z j
