Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1965-07-14
r 1- 5 -Az imperializmus társadalmi válságéinak bemutat ás fíban a pártszervezetek ritkán jutnak túl az általános törvényszerűségek felvetésen. A kapitalizmus felszíni jelenségeinek, a reklámnak, a nyugati propaganda látszat-objelctiv tájékoztatásának hatasara, illúziók alakultak ki egyesekben ato'kés rendszerré u Ennek egyik oka, hogy sokszor szürkén, sematikusan és nem meggyőzeu^ódoh vázoltuk a kapitalizmus tarsaaaimi, gazdasági jelenségeit, Agitáoiós és propaganda munkanlgara kevéssé mutattuk be, hogy a kapitalista országok lakossága eletszinvonalanak és életkörülményeinek alakultában a nyugati dolgozók osztalyharea mellett, milyen jelentős szerepe van a szocialista világrendszer íe-Ezért a jövőben növelnünk kell a két rendszer gazdasági versenyével összefüggő eszmei munkát. Ez annál is inkább indokolt, mert dolgozóink - elsősorban az értelmiség és az ifjúság ~ gáti élet és technika színvonaláról a tértől, időtol + történelmi hátteret és reális valosagot nélkülöző nézetek alakultak ki. Ts II 0 " A párt az ideológiai munka irányítója. Kötelessége, hogy eszmeileg, politikailag ellenőrizze, *meghat arozóan pefoly ásol ja'az idaólóg^|i. munkát az elméleH". kulturális: propaganda éVagitaciős, tevékengs^. get. M / Irányelvek/ / •• - -V - ■ ■ * ■ ■, Napjaink bonyolult ideológiai harcának, megnövekedett igényeibe? és lehetőségeihez képest párttagságunk nagyreszenek eszmei, - elméleti felkészültsége elmaradt. Az elméleti alapok/yengesege okozza, h gy több helyütt értetlenséggel találkozunk a part vezető mai követelményeinek megítélésével kapcsolatban. Eléggé altalanos jelenség, hogy a pártszervezetek eszmei-politikai témákkal jobbara csak központi ösztönzésre foglalkoznak és fSyreszűk gyakorlati t ^ kenységét a szűk prakticizmus jellemzi, Á kommunisták aktivitása ^ eszmei, politikai kérdések magyarazataban, környezetük sában gyengébb, mint a gazdasági feladatok megoldására irányuló kelyt állásuk. Még mindig gyakori jelenség a termelési, fazda®^óésha®®’“ió politikai kérdések mechanikus ktllónTaiafztasaV^a§SI? SiáAvzik a felkészültségű párttagok, partaktivistak egy részéből is b*a^zfk a szenvedélyesség, ,?r: öntevékenység. Ivteganapitható^hogyidealog^i, politikai munkánkra nem a hosszútavu,meggondolt offenzív “£jnka lemző, hanem a naponta felmerülő kérdésekre adott, egyebkentszük^ séges válaszadás. Nem si^^ült megn^gtatóan/endezni a vidékről be járó dolgozók ideológiai nevelesenek problémáját, Viszont az ideoló giai munka hatókörének szélesítését kedvezően elősegítette az üzemi pártbizottságok létrehozása, a marxista esti egyetem, a marxis középiskola megszervezése, A párton belül sok vita folyik a munkásosztály vezető szerepenek értelmezése körül * bár egyre csökkenő mértekben „ Vitatott kérdés, hogyan érvényesül nálunk a ?rolet|I bán a munkásosztályé~e a vezető szerepe, a k^dés ielvetői a munkás osztály, a párt vetető szerepét dogmatikusan, ertekelik, többnyire statisztikai számokon keresztül mérik le0
