Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1965-07-14
rr~ ~“|- 3 -) *■ Ez a sajtó területéről való példa. Ezzel a réteggel kiemelten kell foglalkoznunk. , „ , , «, Sokat beszélünk a politikai megbízhatóság elsődlegességéről. Mégis 'a szakmai felkészültség kerül előtérbe, az a dominálóbb. Az üzemekben dolgozók azt mondjak, hogy néhány évvel ezelőtt gazdasági prob. lémáinkat azzal magyaráztuk, hogy gazdasági szakembereink félkészült: sége nem megfelelő. Azóta a gazdasági vezetők körében jelentős vAL- tozás történt, szakmai felkészültségüket illetően, gazdasági problé-i máink semmivel sem lettek azonban kevesebbek.’ Sok párttagunk passzív, ez abból is adódik, hogy a jelenségek bonyolultak. Párttagjainkra/ is hatnak a burzsoá nézetek, terdjed az intrika, a személyeskedés, az anyagiasság; számos pártszervezetben hónapok óta vagyunk kénytelenek ilyen jiroblémákkal foglalkozni. Ez a környezetre f ltétlenül káros, nem jó, hogy kommunista kközött ilyen problémák dúlnak. Ez arra hívja fel figyelmünket, hogy jobban kell ügyelnünk a kommunisták magánéletére, ami nem lehet ellentétes a társadalmi tevékenységével. A békés egymás mellett élés témája. Sokan úgy vélik, hogy módosul ennek a politikája. Ezek nem a munkásosztály köréből vetődnek fel. Nem módosul e politikánk, de helyre kell igazítani néhány értelemszerű /--s pontot* Egyrészt azért, mert erőteljesen jelentkezik ideológiánkban, korábban kissé torzítva beszéltünk erről.Nem be élhetünk egymás mellett úgy, hogy oda dobjuk mindenáron Vietnámot. , Az ifjúság kérdése. Nagyon sokat kifogásul jón a mag at art fisukat. A társadalmi tükörkép. Fő kérdése, hogy azonosok a gondolataik, mint, amik minket foglalkoztatnak. De sajátos vonásokat mutatnak ezek az alapvetően egyszerű problémák. Mégpedig - és ez nemcsak az értelmiségre vonatkozik - hogy a problémák esetenként torz formában jelentkeznek es éppen ezért okoznak több problémát az ideológiai munkában, hogy az ifjúságunknak történelmi horizontja szükebb, mint a mienk. Először is 1945-ben lo-15 évesek voltak, ami komoly idő, s ma meglett emberek, politikai felkészültségük, általános műveltségük megfelelő és mégis, miután a kapitalizmust közvetlenül nem ismerték, számukra az osztaljrgyülölet sem olyan eleven, mint azoknál, akik maguk is részeseivé ^váltak, - illetőleg voltak a kapitalizmus időszakában. Vagy a mai KISztagok, akik 195é~ban még kicsiny gyermekek voltak, Ezekkel a realitásokkal sokkal máskéjipen kell szembenéznünk. Az érzelmi szembeallas a kapitalizmussal, nem megoldott problémája ifjúságunknak. Befolyásolja a velük való problémádsnkat, ^hogy a szocializmus konszolidacioja következtében megszűnt a látványosságok időszaka - az emberek lelkesedése méginkább jelentkezik az ifjúságnál, hogy amely érvényesülés 1948-ban reális perspektíva volt, ma céltalanok, kixxttalanok, stb. A polgári áramlatok, a nyugati eszmék hatása, a technika, a művészet, stb. ráhatása sokkal előbb és más formában jelentkezik mint a felnőtteknél.Fő problémát az okozza, hogy nem tudunk, mindig megfelelő választ, megfelelő érvekkel adni. , Szervezeti feladatok. Az anyag feldolgozása nagy problémát okoz az alapszervezetek számára. Ezért szükséges, hogy a kér.PB tagjai^az gugusztus havi taggyűléseken résztvegyenek, segítsék azokat. Bot a kisebb alajjszervezetek - 2-3-5-1° -.fősöknél - összevonásával igyek- N szünk a taggyűléseket megtartani. , Az irányelvekkel kapcsolatos tannivelóink hosszú időre meghatározzák a feladatokat minden egyes kommunista, minden pártszervezet részére. Most a legfontosabb feladatunk, hogy a maximális segítséget adjuk meg a pártszervezeteknek. Eszmei harcunk akkor válik offen-^ zivává, ha jól ismerjük az életet, ha szembenézünk a mesztelen valósággal és ezzel szentesítjük a mi tudományunkat úgy, hogy a valóság kérdéseire választ tudunk adni. u ——4_____ 1
