Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.12.a/3)

1964-06-24

Lantosné etnő kritikai megjegyzése teljesen jogos, a jelentések^ most kerülnek feldolgozásra a függetlenített munkatársak részéről, ezért húzódott el az általuk felvetett probléma. Az iskoláztatási tervre vonatkozó kritikai megjegyzését azonban bizonyos mértékig akceptálja csak, mivel azt május 1-ig kellett felküldeni a BPBgelé, akkor Péner et. még nem beszélt Lantosne, elvtársnővel és ^zékely et—sál. Másik ami még e kérdéshez tarto­zik, hogy Angyalné elvtársnő bár pillanatnyilag, mint titkár jön . számításba, de nem jeknti azt, hogy mi a mellett tennénk le állás­pontunkat, hogy az iskolákban a parttitkárok egyben igazgató helyet­tesek maradjanak. Törekedni fogunk a kettősóóg kiküszöbölésére} ami az adott iskolai káderhelyzettel azonban szorosan összefüggő kerdea A titkárok függősége; felkészültségük a gazdasági vezetők felké­­szülségével szemben. A jelentés megfogalmazásánál azt tudom,hogy ezt hogyan értelmeztem, de hiszem, hogy Fürthné elvtársnő—és masok is felvetették - hogy van egy olyan jelenség, hogy a titkár és az igazgató felkészültsége között igen nagy ellentét van. Ez ugyan nem általános, ezt tagadni hiba volna, de "akinek nem iuge? ne ve­gye fel" , mert ha mi pártszerü kritikai légkört tudunk kialakí­tani, akkor ez a probléma nem fogja gátját képezni munkánknak. Alapvetően ebben a kérdésben E-üx'thné elvtársnővel ért egyet. Miért nem mernek bírálni? Ez nem függőségi kérdés elsősorban. Bár a szóbeli referátumában érintette, hogy egyes^PB tag elvtársak^sem névszerint bírálnak, - s bár itt van az illető egyik PB tag, sót hozzá is szólt, még sem reagált arra, amit a jelentésben leribak­kal kapcsolatban mondtam. Most megmondom, hogy Zsigmond et. az, aki ezt a bírálatot nóvnélkül tette. Kényelem kérdése elsősorban, sokkal jobban tudunk egymás mellett igy élni, hogy " szeressük egymást gyerekek" címmel} és majd az élet mindent megold. Kisebb figyelmeztetésekkel a hibákat nem kor­rigáljuk, majd a végén kénytelenek vagyunk erősebb eszközökhöz nyúlni• Egyetért Péntek és Sala et-ak által elmondottakkal; a társadalmi érzékenység növekedett meg a hibákkal szemben és a hibák száma nem szaporodott e mellett. Jogos az a birálat, hogy vannak egyes dest­­ztt ruktiv darabok és hasonló irodalmi fércmüvek, amelyekkel nem lehet egyetérteni és az emberi méltóságba, kommunista voltában bántja meg i az illető funkciónáriust. A dolog másik oldala, - ami ellensúlyozná az objektiv és konkrét cikkeket, - de ugyanakkor nem áll egyenlő hatásban ezekkel a kritikai cikkekkel az elismerő, kommunista veze­tőkről jellemzett propagáló cikkek száma, ugy a rádió, tv., stb. riportokban, amely elismerést adna azoknak, akik a maguk posztján igen pozitívan helytállnak. Megfelelő elismerést nem kapnak, de ilyen pocskondériákban sokszor van részük* A hatásköri lista a Titkárság feladata, annak megváltoztatása igy a mi feladatunk. Az alapszervezeteknek a hatáskörrel ugy kell elniök, hogy az valóban a kádermunka fellendítését szolgaija. _ B.^ovács et.-sal most nem kívánok vitázni, -a HKI által irt lakbér­­pótlókkal kapcsolatban vissza tudnám azt vágáni, hogy az Egyetemnek, ■ ha van lakbérhátrányos tanárja, akkor van olyan tanárja, aki most disszidált. Ezek olcsó fogások, de nem az volta kifégás, hogy az Androvics adjunktus I. státuszt kapjon, mert mi is csak azt kértük, hogy azt a fizetést kapja meg, ami most lenne, ha nem ment volna el ösztöndíjasnak, hozzátéve a szakmai felkészültséget, z elvtarsaknak okkor nem volt véleményük csak azt mondták, hogy nem merik vállalni a közhangulatot. L_---------------------------------— te---------------------------------------------------­r n- 14 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom