Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1961-09-19
r n- 5 -Veres eÍvcárs: Az anyagot jónak tartom. Azért is jó,mert olyan gondolatot vet fel,mint az eg#£*i érdek és a társadalmi érdek közötti kapcsolat.,a népgazdasági érdek, Egyetértek azzal,hogy a Szövet..ezeti iparnak mindinkább a lakosság felé kell fordulnia és^a felmerült munkákat feléjük kell elvégezniük, még akkor is,haa közületi munka lenne az előnőysébb.Perzse vannak a szövetkezete vezetői között még most is szépszámmal,akik a nagyobb volumenű dolgokat vállalnak el és a kisebb javításokat nem szívesen,vagy egyáltálán nem csinálják, mondván, hogy akkor a tervüket nem tudják teljesíteni. Radnai elvtárs: Egyetértek azzal,hogy az Agit.Tdtkárin is vitassák meg ezt a kérdést, ki kellene egy két elvi kérdést választani és azt megvitatni,majd azután csoportos titkárin is megtárgyalnánk• A megvitatásnál nem az egyedi példák a lég lényjégé sebbek. Egyébként a felszólalásokból kitűnik,hogy egyes elvtársak az üzemi érdek jegyében szóltak hozzá a kérdéshez.Mi a titkári értekezleten bíráljuk az elvtársakat,de minden esetben ezek az elvtársak kötelességüknek tartják a vállalatukat megvédwni,azonban most másról van szó. Szerintem az itt felvetősőtt maszek probléma nem tartozik ide. Maruzsné elvtársnö: Lázárné elvtársnő felszólalásával egyetértek.Egyetértek azzal is,hogy ezt az anyagot,meghatározott problémákra szülitve megtárgyaljuk,azonban amit Gedeon elvtárs fejtegetett az egyéni érdekkel kapcsolatban azzal nem értek egyet.Az egyén célját és igényeit vesszük ez szubjektív érdek. Ez nem a mi megállapításunk,hogy a kibékíthetetlen ellentétek azok megszűntek a szocialista állam létrejöttével,tehát ma már antagonisztikus ellentétek nem lehetnek. Zomborka elvtárs: Le kell szögezni,hogy elvileg nincsnek ellentmondások. Azonban a gyakorlatban a torzulásokat meg kell szüntetni,Ezeket a kérdéseket mindig a párt politikájának szemszögéből kell nézni.Ha mi az alsóbb szerveket nem tájékoztatjuk kellően,akkor a szem- i léléfc^rossz irányban formálódik.Amelyik gazdasági vezető nem hajtja végre a határozatokat, nem használja ki a gépkapacitást,nem folytat harcot a lazaságok a selejt ellen az nem érti,hogy mit jelent a népgazdasági érdek.Igen fontos a szakmai képzés kérdése it,az a dolgozó,- mikor képezi magát egyéni érdekeit is szolgálja,mivel magasabb képzettségével jobb anyagi dotálásra van kilátása,ugyanakkor képzettségével a termelés emeléséhez is hozzájárul,tehát népgazdasági érdekeket is szolgai • Lázár elvtárs: szerintem az itt felhozott példák nem sikerültek,mert nem tartom helyesnek,ha egyes negatív jelenségekből mindjárt általánosítanak.Igen nehéz dolog a társadalmi érdek és egyéni érdek összhangba hozása.sok esetben ha a kettőt összhangba hozzák,vagyha nem akkor sem jának jól. Ha mi ezt a helyes elvet meg akarjuk honosítani nincs könnyű dolgunk ,mert még ma is mindennapos,hogy ha a bére csökken,akkor elmegy a doügsó a másik vállalathoz,ahol többet rog kapni.Sajnos az is jelenség, még ma,hogy a műszaki vezetés parancsnoki karában vannak kevésbé képzett emberekfha kellően törődnének a vállalat' vezetői képzésükkel sokkal hasznosabb tevékenységet tudnának kifejteni. supper elvtárs: Igazuk van azoknak,akik azt mondják,hogy vállalati szinten kell ezzel a kérdéssel elsősorban foglalkozni, de szerintem magasabb,sőt legmagasabb szinten is,mert hogyan lehet anyagtakarékosságról beszélni akkor,amikor felsőbe szervek hozzájárulnak a tulmigas készletezéshez.Pl nálunk egy hallatlan nagy teljesítményű könyvelő gépet ajánlottak fel amit én nem vettem át a felsőbb szervektől éppen népgazdasági érdekből,mert nálam nem lehetne kihasználni,holott van egy sor vállalat ahol azt igen ki tudnák hasz álni. 1--. --- ülj _ |
