Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1960-10-19
r . ... n szövetségi politikánkat ki tuűjulc terjeszteni olyan rétegekre is, amelyeknek szintén kedvező a burzsoázia megdöntése. Fontos kérdésnek tartja, hogy a termelés visszaesése nem törvényszerű a mezőgazdaság átszervezés folyamán. Meg kell állapítani azonban, hogy az árualap csőkként. Tudjuk, hogy a párt helyes határozatai ellenére olyan dolgok is történtek, mellyel elvtársaink nem értettek egyet. Lenin is azt mondta, hogy áldozatot kell hozni. Felvetődik a kérdés azonban, hogy nem siették-e túl, ós ez is hozzájárul a nehézségekhez. Amit az anyag a 2o.oldalon a lét ós tudat kérdéséről mond, a gyakorlatban valóban igy néz ki. Fel kellene lépni az anyagiasság ellen. Agitációs és propagandamunkánkat a tudat átalakításának szolgálatába kellene állitani. Koczor Lajos elvt.: Az anyagot jónak tartja. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban véleménye az, hogy bar általánosságban emelkedett a mezőgazdasági termelés, ennek egyes ágai azonban jelentősen lemaradtak. Ilyen lemaradt ága a mező^ gazdaságnak az állattenyésztés. Ha mindent figyelembe veszünk, akkor sem lehet bizonyos zökkenők nélkül átvinni az állattenyésztést nagyüzemi gazdálkodásba. Példának hoz .a fel a tejhozamot. A tejhozápi^. visszaesett. Ennek nem takarmányhiány az oka, hanem az* hog|f%ías tenyésztőhöz kerül és gondozását, etetését másképpen végzik, mint az elő zőkben. Ez eredményezi, hogy változik a tejhozama. Vagy; egyes gazdák jól tejelő teheneket visznek be a szövetkezetbe,de van olyan gazda, akinek a tehene átlag alatt van. Ez az oka annak, hogy mikor megalakult egy szövetkezet, már az első év végén a tehenek egyrészié ki kell selejtezni és a kiesést csak 3-4 év múlva tudják pótolni. Fennáll az is, hogy a mezőgazdasági termékek egy része a parasztságnál marad, és a másik résznek is jelentős hányada - feldolgozva - visszakerül a parasztsághoz. A parasztság, amely árufeleslegét a piacra vitte, annak most egyrészót saját céljaira használja fel. Nincs abban ellentmondás, hogy meglehet oldani a mezőgazdaság szocialista átsze vésését anélkül, hogy jelentős visszaesés állna elő, de ez csak egyes ágaira áll fenn. te Az életszínvonallal kapcsolatban: 1957-ben a dolgozók jelentős béremelésben részesültek. Ezt a jövőre nézve biztatónak tartottak. Ha az életszínvonal nem emelkedik úgy, mint 1957-ben,ezt a kommunistáknak meg kell magyarázni. El kell mondani, hogy az igények növekedésével„ nem növekednek hasonló mértékben a lehetőségek* ős az igények nem mindig teljesíthetőek. Itt kell tehát a pártszervezeteknek igen komoly felvilágosító munkát kifejteniük. A kettős probléma már akkor fennáll, amikor sokszor jogos igényeket vernek vissza, vagy élére állnak nem teljesíthető követeléseknek. Titkári értekezleten kellene foglalkozni azzal, hogy megmagyarázzuk, hol állunk most, mi az elérhető, mi a reális igény. Lukács István elvt.: A vita hasznosságát méltatja. A vita erőt ad----------------------- ahhoz, hogy az antmarxista nézetekkel szembe® szálljunk. Ami a szövetségi politika anyagban tetszik: a szocialista forradalmi átalakulás periódusában megadja a forradalom jellegét, majd a hatalom megragadása után a szocialista tulajdonviszonyok kialakításáért vivott harcban pártunk alapvető elveit ismerteti. Saját tapasztalatai alapján vet fel néhány kérdést. Már a Kongresszus után is tapasztalható volt némi értetlenség, amely különösen szövetkezeti téren jelentkezett. Volt, hogy a párt politikájával szembeni álláspontot foglaltak el. 303 \_ £ _J
