Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.12.a/1)

1989-09-16

A magyarság és a Magyarországon elő nemzetiségek érté­keinek ápolását és továbbiejleszteset, az itthon es kül­földön élő magyarság érdekeinek képviseletét vállalja. Sokan kritizálták a "jövő pártja" megfogalmazást. /Nem­csak jövője, hanem múltja es jelene is van; minden párt a jövő pártja; a programnyilatkozat egészének kell jö­vőre orientáltnak lennie, ezt nem kell külön hangsúlyozni/. Ugyanígy sokan nem értenek egyet a "néppárt" kifejezés­sel sem. Többek szerint eddig működött néppártként - "gyüj­­tőpártként" - az MSZMP és problémáinak nagy része éppen abból származott, hogy már maga sem tudta, milyen érdekek érvényesítője kiván lenni. Sokan - elfogadva ugyan a tár­sadalmi struktúra összetettségét - megfogalmazzák azon igé­nyüket, hogy a párt igenis tisztázza társadalmi bázisát, és ne akarjon "pártok feletti pártként", "mindenki pártjaként" működni. IV. Vegyes tulajdonon nyugvó piacgazdaságot- Az egész fejezet belső logikája nem megfelelő. A 14. pont­tal kellene kezdeni, mert a szocializmus új társadalmi­­politikai modelljének kialakulása modern szocialista piac­­gazdaság kiépítését feltételezi, melynek kulcsa a tulaj­don reformja és nem fordítva. Gazdaságunknak nemcsak mo­dern piacgazdasággá kell válnia, hanem hatékonyan es hu­mánusan működő piacgazdasággá, mely olyan tulajdonszer­kezet és elosztás kialakítását teszi szükségessé, mely egyszerre biztosítja a piaci hatékonyságot és a szociá­lis biztonságot /ezt nevezik a véleményezők "szociális piacgazdaságnak"/. A modern szociális piacgazdaság nem épül ki automatiku­san, intézményrendszerét ki kell alakítani. Az állam ki­­, vonulása a gazdaságból önmagában nem teremt piacot. A piac valóban önmagát szervezi /14.pont/ amennyiben már kialakult és működik. Nálunk a 40 évvel ezelőtti államo­sítás felszámolta a piacgazdaságot. Az újra teremtődő L. Jj r n- 10 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom